Érdekes
Létezik egy mikronemzet nem messze tőlünk, akiknél kriptovaluta a fizetőeszköz
Minden feltételnek megfelelhet a Szerbia és Horvátország között elterülő, hét négyzetkilométeres Liberland ahhoz, hogy államként ismerjék el. A két előbbi országnak állítólag nem kell, ezért egy cseh férfi kirakott egy zászlót és kijelentette, hogy államot alapít a területen. Tényleg megteheti?
Igazi terra nullius: bárki elfoglalhatja?
Sokan kinevették Vít Jedličkát, a cseh férfit, aki 2015 áprilisában bejelentette, hogy új államot alapít a Szerbia és Horvátország között Liberland néven. Jedlička egy libertárius agytrösztnek dolgozott akkoriban Csehországban, részt vett egy ilyen irányultságú párt megalapításában is.
A Wikipédián a „senki földje” címszóra keresve bukkant rá a hét négyzetkilométeres területre, ami a Dunától nyugatra, Szerbia és Horvátország között helyezkedik el. Bár vitáztak róla, mindkét ország lemondott arról, hogy magának követelje a területet. A horvát–szerb határrendezési elképzelések elveiből adódik, hogy ha a horvát állam tiltakozik Liberland ellen, azzal elismeri, hogy a Duna jobb parti területei az ő fennhatósága alatt állnak, mint ahogy azt a szerbek állítják. Amennyiben pedig a szerbek tiltakoznának, azzal borulna a Duna középvonalát államhatárnak tekintő álláspontjuk.
Jedlička tehát fogta magát, feleségével és egy barátjukkal leutaztak, és kitűzték Liberland zászlaját.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az államalapítás négy feltétele: pipa
Egy chicagói jogtudós, Gabriel Rossman írt tanulmányt Liberlandról és a hozzá kapcsolódó jogi kérdésekről. A senki földje, azaz a nemzetközi jogban a „terra nullius” olyan terület, amit ha más nem követel magának, bárki elfoglalhatja. Mivel Szerbia és Horvátország is lemondott arról, hogy övék legyen a terület, Liberland alapítása teljesen jogszerű.
Rossman a tanulmányban a mellett érvel, hogy a libertárius állam megfelel az államiság négy feltételének. Ezek a Montevideói Egyezmény szerint az alábbiak:
- állandó népesség
- meghatározott terület
- kormány
- más államokkal való kapcsolatfelvétel képessége.
A terület adott, ezt magyarázni sem kell, Jedličkáék kormányt is tudnak alapítani, és ahogy a fentiekből kiderült, a más államokkal való kapcsolatfelvétel sem okoz gondot. Az elnök mellett van a kormánynak alelnöke, miniszterei, tiszteletbeli konzulja, és „képviselői a világ minden tájáról”. Nem tisztázott, hogy pontosan mit értenek ez alatt, Jedlička a Daily Beastnek annyit mondott, hogy több mint 120 irodájuk van világszerte, és folyamatosan dolgoznak a nemzetközi kapcsolatépítésen is.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Élni és élni hagyni
Jedlička teljes mértékben a libertarianizmus ideológiájára építette fel az államot annak megalapításakor, 2015. április 13-án. Ez az éjjeliőr-szerepnek felel meg, a nézetrendszer szerint az egyének minden államnál és embercsoportnál előrébbvalók. Honlapjukon olvasható a mottójuk: „élni és élni hagyni.” Ez az egész egy nagy trollkodásnak tűnhet, de nagyon is komoly: Liberlandnak a méretéhez képest elég hosszú alkotmánya van, adományokból több millió forintnak megfelelő összeget kalapoztak össze, és Jedlička már főállásban foglalkozik az állam irányításával. A transzparens adományok mellett befektetők is megjelent Liberland körül, azt nem lehet tudni, hogy mekkora tőkével.
Fricskát mutatnak több tekintetben is a „hagyományos” államoknak: elfogadnak adományokat bitcoinban is, sőt, ebben a valutában tárolják a tartalékaikat. Hivatalos nyelvük az angol és a cseh, de a világ minden tájáról szívesen látnak állampolgár-aspiránsokat. Olyanokat, akik nyitottak, mindennél jobban tisztelik a magántulajdont, sosem vallottak kommunista, náci vagy más szélsőséges nézeteket és büntetlen előéletűek.
Céljuk az, hogy minimálisra csökkentsék a politikusok hatalmát, az alkotmányuk szerint egy törvény is csak akkor léphet érvénybe, ha a nép közvetlenül is megszavazza. Építik a nemzetközi kapcsolataikat is, az alapítványuk Hongkongban működik, természetesen Prágában is van irodájuk, de Jedlička naptárában számos külföldi látogatás szerepel – konferenciákon vett részt és politikusokkal találkozott már Liberland kapcsán többek között Norvégiában, Brazíliában, Törökországban és számos más országban is.
Bár félmillióan szeretnénk ott lakni, egyelőre 1000 fő az állandó népesség
Egyedül az állandó népesség döcög. Annak ellenére, hogy több mint 500 000-en kértek már liberlandi állampolgárságot – és közülük több mint 100 000-en meg is felelnek a feltételeknek – egyelőre 1000 fő a teljes lakosság. Az ismert amerikai utazó vlogger, Drew Binsky friss videójában elhangzik, hogy Liberland évente 20 százalékkal bővül.
“Elképesztő, mi rejlik az exponenciális növekedés lehetőségében”
– mondja Jedlička.
Jedlička a legfontosabb feladatai között említi a horvát hatóságokkal való tárgyalásokat és az egyezségre jutást. Ha megoldásra jutnak, akkor tényleg bekövetkezhet, hogy a nemzetközi közösség államként ismeri el Liberlandet: ha megfelel a négy fenti feltételnek, nem is tehet mást.
A schengeni övezet eldöntheti a kérdést
Komoly fordulópont a mikroállam eddigi rövid történelmében, hogy Horvátország – az euró bevezetése mellett – idén csatlakozik a schengeni övezethez, amelynek során kénytelenek lesznek minden eddiginél precízebben megrajzolni az országhatárokat. Ezen a ponton kiderülhet, hogy Horvátország nagyon is ragaszkodik a területhez, és esze ágában sincs néhány víg kedélyű, fesztiválozó hippinek átadni azt, hogy aztán azok a nagy bulik után felébredve adóparadicsomot és kriptotanyát csináljanak abból.
Hamarosan kiderül, mi lesz Liberland sorsa… Monaco és a Vatikán után Liberland lenne a világ harmadik legkisebb állama.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
