Érdekes
A káromkodás hasznos: tanítsd meg a gyereket csúnyán beszélni, hogy jobb ember legyen
A káromkodás bűn, esetleg egyszerűen csak primitív szokás? Tudósok egy csoportja szerint a csúnya beszéd igenis felsőbb célokat szolgál, ezért a tabusítás helyett inkább a megfelelő formát célszerű átadni gyerekeinknek.
Többféle stratégia létezik, hogy mit tegyünk szülőként, pedagógusként, ha egy gyerek rondán beszél. Vannak, akik arra esküsznek, hogy ilyenkor határozottan rászólnak, esetleg megbüntetik, míg mások úgy vélik, a legjobb, ha egyszerűen ignorálják a káromkodást, hogy a gyerek szép lassacskán – reakció híján – maga szokjon le róla. Nos, a tudomány ezúttal mindkét út helyességét cáfolja: kiderült ugyanis, hogy a káromkodás kimondottan jót tesz annak, akiből feltörnek a csúnya szavak, éppen ezért célszerű a gyerekeket is időben megtanítani erre a fantasztikus stresszoldó technikára és önkifejezési formára.
Igen, jól olvastátok, merthogy a Sunday Timesban nemrég arról írtak, hogy a britek híres tudományos fesztiválján, a Cheltenham Science Festivalon tudósok egy csoportja a káromkodás jótékony hatásairól értekezett, és számos fontos, témába vágó publikációra hívta fel a figyelmet. Kiderült többek között az is, hogy a nyomdafestéket nem tűrő beszéd az őszinteséggel, becsületességgel hozható összefüggésbe. Kiderült, hogy az aki káromkodik, rendszerint kreatívabb, rengeteg megvalósításra vágyó ötlete van, továbbá megbízhatóbb, és munkatársai is jobban számíthatnak rá. Intelligensen, az átlagnál választékosabban képes kifejezni magát, és kiemelkedően jól kezeli a váratlan stresszhelyzeteket. Ez utóbbi persze érthető, hiszen van mivel azonnal levezetni a stresszt, kiengedni a fáradt gőzt….
„A legfontosabb azonban talán mégis csak az, hogyha hatékonyan káromkodunk, empatikusabbá válunk. Azok a gyerekek, akik nem csak csúnya szavakat kiabálnak a levegőbe, hogy felbosszantsák szüleiket, hanem egy támogató felnőtt segítségével megtanulják, mikor és milyen helyzetben van helye a káromkodásnak, abszolút előnyben vannak szigorúbban fogott kortársaikhoz képest. Ők valóban akkor használnak erős szavakat, amikor azoknak helyük van, és ezzel nem csak mondandójuknak adnak nagyobb hangsúlyt, de frusztrációjukat is hatékonyabban vezetik le”
– fogalmaz a témában több cikket is publikáló Dr. Emma Bryne, aki többek között a mesterséges intelligencia témájában is végzett komoly kutatásokat.
A szakember szerint a káromkodás-leckék persze ne arról szóljanak, hogy a legrondább felszólító módú mondatokat ismételjük el többször a gyerek előtt. Ez már csak azért is fölösleges, mert a legtöbb gyerek ezeket már mind hallotta, ismeri. A hatékony segítség inkább az, ha elmagyarázzuk, mi mit jelent, mikor használjuk és mindez milyen hatással lehet másokra. Így a gyerek nem fogja tabuként kezelni a témát, hogy aztán direkt csúnya szavakkal lázadjon, és tisztában lesz azzal, hogy a rosszul megválasztott és időzített ronda beszéd csak ront a helyzeten, míg a jó időben, jó helyen használt „verbális nyomaték” oldja a feszültséget.
Nyitókép: pixabay.com
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
