Érdekes
3 rejtélyes könyv, amely évszázadok óta izgatja a misztikusokat
Rejtély ez az egész, ugye?
A Ripley-tekercsek
Amikor Isaac Newton először elmerült az alkímia titokzatos világában, teljes egészében Sir George Ripley, a XV. századi alkimista-író munkáira támaszkodott, akinek munkái a mai napig a témakör legismertebb alapkövei. Ezek közül a legismertebb minden kétséget kizáróan a Ripley-tekercsek néven futó misztikus írásmű.
A tekercs valójában egy gazdagon illusztrált receptkönyv, hogy miként hozzuk létre műhelyünkben a bölcsek kövét. A mű állítólag fikció, de aki ért a szimbólumok nyelvén, az útmutatásokat követve rájöhet arra, hogyan lesz az egyszerű kőből valódi arany. Noha az eredeti Ripley-tekercsek sajnos már nincsenek meg, a XVI. században egy csapat kreatív elme elkészítette az alkimista alapmű reprodukcióját, amelyekből 23 napjainkig fennmaradt. Ezeknek mindegyike eltér egymástól, hiszen a reprodukciók egytől egyig kézzel készültek: a leghosszabb tekercs ezek közül hat méter hosszú, képekkel sűrűn megtűzdelve.
A Ripley-tekercsek tartalmának tesztelése több akadályba ütközik: egyrészt gondot jelent, hogy az iratok nagy része elveszett, másrészt kihívást állít a modern alkimisták elé a tény, hogy a szimbólumok nyelvén kell érteni ahhoz, hogy felfogjuk a kódolt üzeneteket.
A Mendoza-kódex és az aztékok
A Mendoza-kódex néven ismert azték festett kézirat a hosszú és véres spanyol hódítás után körülbelül 20 évvel született Spanyolország első alkirálya, Antonio de Mendoza megrendelésére, 1535-50 körül. A könyv három részből áll: az első az azték királyok történetét beszéli el, a második azoknak a mai Mexikó területén található városoknak a jegyzékét tartalmazza, amelyek az Azték Birodalomnak fizettek adót, a harmadik pedig a hétköznapi azték életbe enged betekintést (többek között például a gyereknevelésről és a véráldozatokról is szó esik). A kódex különleges rajzait azték rabszolgák készítették az uralkodó parancsára.
A könyv célja az volt, hogy a világ – különösen a hódító Spanyolország – megismerje az aztékok történetét, ezért a spanyol alkirály hajóval küldte el a művet a szülőföldjére. Ezután valóságos kalandregény következett: francia kalózok támadták meg a hajót, a teljes legénységet lemészárolták, a rakományt pedig lefoglalták. A Mendoza-kódex így került Franciaországba, ahol a király egyik tanácsadója bukkant rá 1553-ban. Az ezt követő száz évben a kódex Európa számos szeletében fel-felbukkant, majd teljesen eltűnt. 1831-ben került újra elő egy könyvtár raktárából…
Mexikó spanyol meghódítása, vagyis gyakorlatilag az Azték Birodalom leigázása Amerika spanyol gyarmatosításának egyik legfontosabb állomása volt. A hadjáratot Hernán Cortés spanyol konkvisztádor vezette, és a folyamatot követő évtizedekben gyakorlatilag minden azték nyelvemléket megsemmisítettek, így a Mendoza-kódex szinte az egyetlen épségben maradt könyv, amely az azték történelembe és mindennapokba enged betekintést.
Hrabal és az egymondatos könyve
A leghíresebb cseh prózaíró híres műve, a Táncórák idősebbeknek és haladóknak (eredetiben: Taneční hodiny pro starší a pokročilé) című műve 1964-ben születet az akkor 49 éves szerző első műveként. Noha nem titkosírással készült és a mágiával sem kerülhetünk kapcsolatba a hasábjai áltál, abszolút illik rendhagyó válogatásunkba, hiszen a 128 oldalas regény mindössze egyetlen mondatból áll.
A történet szerint egy idős férfi hat belvárosi hölgyet közelít meg, akik épp békésen napfürdőznek, és elmeséli, mi minden történt vele. Hrabal egyébként hosszú mondatairól volt mindig is ismert, amelyek lehetővé tették, hogy a tragédia és a komédia elemeit egyszerre prózásítsa.
A könyv egyik kritikája szerint a mű „duma, ömlengés, ide-oda csapódó asszociációk, de ettől függetlenül (vagy éppen ezért?!) kellemes érzés olvasni, az ember jól szórakozik, és nem zavarja, hogy közben semmi értelmeset nem csinált”, éppen ezért a világirodalom egyik legjobban megírt regényének is szokás nevezni a Táncórákat…
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
