Érdekes
Azonosítatlan holttestek Karacsi utcáin: mi történik velük?
Mi történik azokkal, akik a világ egyik leggyorsabban növekvő metropoliszában az utcán halank meg, iratok, és igen gyakran hozzátartozók nélkül? Nos, Pakisztánban ők a lawarik, akikről az Edhi Alapítvány gondoskodik. A VICE megrázó kisfilmje.
Pakisztán legnépesebb városa a 21 milliós Karacsi, ami 1947-es alapítása óta gyakorlatilag az ötvenszeresére nőtt. Az óriási metropoliszban egyetlen nap alatt több pénzt lehet keresni, mint Pakisztán bármely más városában egy hét alatt, ezért sokan jönnek ide – messzire otthonuktól – szerencsét próbálni.
Akikért senki sem jön
Lawari bárki lehet. A legtöbben szomszédos országokból érkező migránsok, drogfüggők, nem ritkán hétköznapi emberek, akiket megkéseltek, kiraboltak, elgázoltak, és az utcán hagytak meghalni. Nincsenek náluk iratok, ezért aztán elképesztő munka azonosítani őket, és értesíteni családjaikat. Gyakran azonban senki nincs: ezek az emberek egyedül éltek, és magányosan haltak meg.
A helyiek már tudják, hogy ha holttestet találnak az utcán, az Edhit kell hívni. De hozzájuk fordulnak azok a kórházak is, ahol a frissen elhunyt páciens kiléte ismeretlen: az Edhi térképezi fel, kiről is van szó, és értesíti a hozzátartozókat. Sokszor munkájuk ilyenkor sem ér véget: még ha meg is találják a családot, sokan nem képesek Karacsiban finanszírozni egy temetést, ezért a végtisztesség megadása is az Edhi önkénteseire hárul. Ők aztán megmosdatják, felöltöztetik és méltóképp eltemetik a holttestet.
Rengeteg durva dolgot látnak
Az Edhi munkatársai sok szörnyűséget látnak: erőszakos körülmények között kínhalált lelt, megcsonkított holttestet, gyerekhullát, több hónapja az időjárás viszontagságainak kitett, bomló halottat. Megszokták, hogy tárgyilagosan beszélnek a teendőkről, de az olykor-olykor előkerülő hozzátartozók láttán – amikor azok a testek azonosítására jönnek – ők is elgyengülnek. A VICE kisfilmjében is feltűnik egy család, akik kénytelenek szembenézni a ténnyel, hogy szerettük lawari lett, míg mások a holttestek képeit tartalmazó katalógusban keresik a számukra egykor kedves arcot.
„Óriási a különbség aközött, hogy szeretteid körében halsz-e meg vagy épp egyedül” – mondja az Edhi egyik vezetője. „Mi napi szinten látjuk, hogy ennyi az emberi élet… mégis hálásak vagyunk, hogy Isten segedelmével végtisztességet adhatunk ezeknek az embereknek…”
Évente kb. 3 ezer olyan holttestre bukkannak, akiknek ez a sorsuk. Az Edhi saját, névtelen sírokból álló temetőjében 86 463 holttest pihen.
„Itt mindenki egyenlő”
– mondja az egyik önkéntes.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
