Érdekes

Így él a siketvak nő, aki teljesen önálló tudott maradni

  • Szerző:nuus
  • 2018.09.28 | 07:46

Az 59 éves Heather Lawson egy sötét és csendes világban él: siketvak. Az Usher-szindróma nevű genetikai betegség következtében siketen született, majd fokozatosan látását is elveszítette. Ennek ellenére élményekben gazdag, teljes életet él.

Ki gondolná, hogy egy olyan ember, aki semmit nem lát és nem hall, képes önállóan közlekedni? Pedig de. Heather botjával kitapogatja a helyes irányt, szükség esetén egy kis cetlivel kezében segítséget kér, hogy melyik vonat az övé, majd a jármű rezgéséből és az illatok alapján tájékozódva megállapítja, melyik állomásnál járnak épp.

Kommunikálni a tenyere segítségével tud: ide rajzolják fel számára a jelbeszéd alapjait, ami alapján – szintén jelekkel, de már a kezével – ő reagál. Amikor hosszan, mások előtt beszél, tolmácsa egyéb jelzéseket is ad: kérdőjelet rajzol a térdére, ha a közönség megdöbben, mosolyt, ha nevetnek, felkiáltójelet, ha méltatlankodnak, és így tovább. Heather két testvére szintén Usher-szindrómás, nekik a családon belül gyakorlatilag külön bejáratú egyéni jelnyelvük van.

Persze, nem volt ez mindig így. Heather hosszú évekig él sötét, néma világában teljesen elszigetelten, befelé fordulva. Azt, hogy nem hall, el tudta fogadni, hiszen így született, a látása elvesztése viszont mélyen megrázta. Gyűlölte az életet, meg akart halni, és úgy érezte, nincs értelme semminek. Ez részben érthető, hiszen siketként és vakként a kommunikáció komoly kihívás, és az érintettek többsége elszigeteltségben él, miközben az Usher-szindróma az értelmi és szociális képességeket nem érinti: a betegnek ugyanúgy szüksége van társaságra, mint azelőtt.

Heather számára komoly munka volt az önállóság elsajátítása, de csak így érezhette újra, hogy saját életének ura. Azóta új barátokat is szerzett: legjobb barátnője siket, és mindenben segíti Heathert. Sokat nevetnek és jókat beszélgetnek együtt, de Heather alapvetően társasági lény: igényli, hogy társaságban legyen, emberek legyenek körülötte, akikkel fel tudja venni a fonalat. Küzd azért, hogy sorstársai helyzete könnyebb legyen: a siketvakoknak segítségre van szükségük ahhoz, hogy megtanuljanak – esetleg újra tanuljanak – önállóan élni, és kommunikációs segítő legyen a hangjuk és a szemük bizonyos esetekben.

Az utóbbi években Heather komoly bakancslistát rakott össze, amelynek segítségével végre valóra válthatja régi álmait. Az egyik ezek közül az, hogy elefántokat simogathasson: erre legjobb barátnője társaságában már sor is került. A másik, hogy ejtőernyős ugrás keretében próbálhassa ki a szabadesést: ez is megvolt, az Attitude frappáns dokumentumfilmje ezt az élményt is megörökítette. Az utolsó nagy álom az űrrepülés: „a kérdés az, hogy találok-e egy olyan bolond vezetőt, aki bevállalna engem” – nevet Heather, aki szerint nincs lehetetlen.

Úgy gondolja, elég időt töltött a depresszió mocsarában, ami szerinte sokkal, de sokkal rosszabb, mint a siketvakság. Csak míg az utóbbiból nincs kiút, az előbbiből szerencsére van – csak megfelelő szakmai segítség, támogató környezet és egy nagy adag elszántság kell a kemény munkához, amivel mindez jár.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló