Érdekes
Ha ez nincs meg, depressziós lehetsz, és nem jössz rá, miért
Sokaknak talán eszébe sem jut, hogy nem csak a gyomrunk, de a bőrünk is „éhes” lehet. Nem is gondolnánk, hogy mennyi mindenre van hatással az érintés, illetve annak hiánya.
Egy olyan társadalomban élünk, ahol nem vagyunk hozzászokva, hogy megérintsünk idegeneket, vagy akár a barátainkat. Furcsán hatna, ha hirtelen úgy érezzük szükségünk van egy érintésre, és ezért az utcán megölelünk valakit, vagy a villamoson ülőt megkérjük, hogy az ölébe ülhessünk. Mindenkinek megvan a maga személyes zónája, aminek a nagysága attól is függ, hogy hol nevelkedett fel az illető. Spanyolországban sokkal közvetlenebbek az emberek, és a mindennapi kommunikáció része egy-egy apró érintés, míg az amerikaiak öleléssel köszöntik egymást. Itthon furcsábban hat, ha valakinek belépsz a személyes terébe, és hozzáérsz… pedig micsoda hiba ez! Mutatjuk, miért!
Egyre kevesebb és kevesebb
Az érintés az első érzék amit megszerzünk, és fontos szerepet játszik a körülöttünk való világ értelmezésében.
A kisbabákat és a gyerekeket folyamatosan megérintik szüleik: be kell pelenkázni, fürdetni és öltöztetni kell őket, egyszóval a mindennapi élet része az érintés. Észre se vesszük, hogy folyamatosan csökken ez az érintés adag, és ahogy felnövünk, egyre kevesebbszer érünk a másikhoz. Pedig a testi-lelki jóléthez elengedhetetlen a fizikai kontaktus.
A szőranya kell
A tudósok a második világháború után kezdtek el foglalkozni az érintés hiányának hatásaival. Harry Harlow amerikai pszichológus arra volt kíváncsi, hogy az embernél és más emlősöknél megfigyelhető csimpaszkodásnak mi lehet a motivációja. A táplálkozásban van csupán szerepe, vagy a fizikai kontaktus a lényeg?
Majom bébikkel kísérletezett, ehhez két anya-utánzatot használt: az egyik fémdrótokból készült, a másikat szőr borította. A két „anyukára” felváltva tették a tejesüveget, és azt figyelték meg, hogy a kölykök az idő nagy részét a szőranyán töltötték, még akkor is, ha a drótanyánál volt a táplálék – ilyenkor csak a táplálkozás idejére mentek át a drótanyához. Harlow szerint az érintés biztonsága az, ami vonzóbbá tette a szőranyát a drótanyához képest. Harlow eredményeit nézve az embernek legalább akkora szüksége van az érintésre, mint a táplálékra és a vízre.
Depresszió?
Anélkül, hogy tudnának róla, sokak szenvednek az érintés hiányától, és annak velejáróitól, amiket gyakran a depresszióval azonosítanak. Pedig sokszor csak arról van szó, hogy az illetőnek nagyon kevés fizikai kontaktusban van része. Ha elég érintést kapunk, oxitocin termelődik a testünkben, és kevésbé stresszelünk, illetve a vérnyomásunk is kiegyensúlyozottabb.
É, azaz érintés vitamin
Nem lehet egy pontos „napi adagot” belőni, mindenkinél változó, hogy mennyi érintésre van szüksége egy nap: van aki szerint 8, míg mások 12-17 érintés szükséges a testi-lelki jóléthez. Persze itt is érvényes, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg: ha valaki arrébb lök a metrón, az nyilván nem tölt el jó érzéssel. Viszont, ha kedvesen hozzád érnek, akkor te is megérinted a másikat – igazi win-win szituáció.
A technológia itt is befigyel
Egyre inkább technológia-központúak vagyunk: különböző virtuális csatornákon igyekszünk elérni a lehető legtöbb embert. Elméletben így könnyebben kapcsolódunk a másikhoz, de sokszor pont az ellentéte valósul meg, és sokkal inkább egyedül érezzük magunkat. Lehet, hogy ennek van köze ahhoz, hogy az emberi érintés gyakran kimarad a képből? Érintésre mindenkinek szüksége van, többek között ezért jósolja Ian Pearson jövőkutató 2050-re azt, hogy inkább robotszexelni fogunk.
Többet mond minden szónál
Az Arizoniai Egyetem profeszora, Kory Floyd szakértője a kommunikáció lelkiállapotra gyakorolt hatásainak. Húsz évnyi kutatómunka után Floyd úgy véli, hogy a leírt és verbális kommunikáció nem helyettesítheti a fizikai érintést:
Van, amit a szavak nem képesek kifejezni. Ráadásul az egészségre is előnyős hatása van, ha így fejezzük ki magunkat.
Nem a technológiát kell okolni azért, hogy érintés-hiányos életet élünk. Ugyanakkor az emotikonok és chat üzenetek nem helyettesítik az érintést. Akkor mi a megoldás? Mankóként használni a technológiát, hogy kapcsolatba léphessünk azokkal, akiknek szüksége van egy ölelésre.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
