Ez igen: már szívbetegség, Parkinson-kór előrejelzésében is segítenek az okosórák

Az okosórák ma már képesek lehetnek a Parkinson-kór előrejelzésére is.

Ezek az eszközök óriási mennyiségű adatot gyűjtenek az ember élettanáról. Most technológiájukat úgy hasznosítják, mint még eddig soha.

Patrick Schoettker, a Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) vezető aneszteziológusa nagyon is tisztában van azokkal a szövődményekkel, amelyek egy hosszadalmas, általános érzéstelenítés alatti műtéte után következhetnek.

A műtét helyéről származó gyors vérveszteség sokkot okozhat a páciensnek, ami a testen keresztüli véráramlás hirtelen és veszélyes zuhanását idézheti elő. A betegeknél súlyos tüdőproblémák is kialakulhatnak a sokórás mély szedáció után – ez a szövődmény felelős az operáció első hat napján belüli összes haláleset negyedéért.

Nem kevés tragédia következik be a páciens fiziológiájában rejlő, észrevétlenül fennálló gyengeségek miatt, amelyről az egyénnek sejtelme sincs.

Rendkívül sokat jelentene, ha a kórházaknak lenne egy gyors, alacsony költségű szűrési módja a nagyobb beavatkozások, operációk előtt.

Okosórák és szívbetegségek előrejelzése

Patrick Schoettker és munkatársai belekezdtek egy kísérletbe, melynek során a betegeket a műtét előtti konzultáció előtt néhány héttel felszerelik a Masimo W1 néven ismert okosórával. Az összegyűjtött adatokat azután felhasználják egészségi állapotuk értékeléséhez.

A W1 folyamatosan méri a szívritmust, a pulzusszámot, a légzésszámot, a vér oxigéntartalmát, sőt a hidratáció szintjét is – orvosi pontossággal. Schoettker az információs rétegeket a „digitális ikerpárhoz” hasonlítónak írja le, s úgy véli, segíthet életeket menteni.

„Azt tervezzük, hogy ezen, műtét előtt megszerzett adatokat felhasználjuk a lehetséges operáció előtti vagy posztoperatív szövődmények előrejelzésére és megelőző módon kezeljük azokat”

– jelezte Schoettker.

Olvasd el ezt is: Elképesztő kütyüt tesztel a Microsoft, ami a Parkinson-kórban szenvedőket segíti

A fenti csupán egy példa arra, hogy a virágzó okosórák piaca – egyes elemzők jóslata szerint 2027-re több mint 400 millió készüléket adnak el világszerte – megnyitja a megelőző egészség korszakát.

A Masimo, az Apple, a Samsung, a Withings, a FitBit és a Polar mind olyan órákat fejlesztettek ki, amelyek képesek rendkívüli mennyiségű adat rögzítésére és lehetővé tesznek olyan méréseket, mint az alvás minősége, a vérnyomás, a szívritmus változása és a vér oxigénszaturációs szintje – ez jelzi a szív állapotát, valamint a tüdő működését – és valós időben nyomon követhető.

Gosia Wamil, a londoni Mayo Clinic Healthcare kardiológus tanácsadója elmondta: ezek az információk már segítik felhívni az orvosok figyelmét a lehetséges egészségügyi problémákra, lehetővé téve számukra, hogy hamarabb cselekedjenek.

„Egyre több beteg hajlandó használni az okosórát bizonyos adatok gyűjtésére, majd a kinyomtatásokat és az eredményeket elhozza nekünk. Ilyenkor tovább vizsgálhatjuk őt és megerősíthetjük ezeket a rendellenességeket”

– magyarázta Wamil.

Eddig a legnagyobb alkalmazások közül néhány a szív egészségével kapcsolatos. 2024 áprilisában egy tanulmány megállapította, hogy az okosóra segítségével szerzett elektrokardiogram (EKG) mérések – amely a szív elektromos aktivitásának mérése – megbízhatóan azonosítani tudják az egyébként egészséges 50-70 éves korosztályban előforduló extra szívveréseket.

Ez egy sokkal súlyosabb állapot, a pitvarfibrilláció figyelmeztető jele lehet, amikor a szív szabálytalanul kezd verni vagy figyelmeztetés nélkül kontrollálhatatlanul felgyorsul.

Más kutatások felfedezték, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusai az Apple Watch EKG-leolvasásait felhasználva 88 százalékos pontossággal képesek azonosítani azokat az embereket, akiknek alacsony az ejekciós frakciója – a minden egyes szívveréskor leadott vér mennyisége, ami a szívelégtelenség fő figyelmeztető jele lehet. Wamil szerint a gépi tanulási platformok és az okosórákból származó adatok kombinációja valószínűleg forradalminak bizonyul mindenféle szívbetegségben szenvedő betegek számára.

Mint Wamil elmondta, a kardiológiai klinikákon sokszor találkoznak olyan betegekkel, akik szívdobogásra panaszkodnak. Régebben voltak szalagok, amelyeket a mellkasukra ragasztottak és 24 órán keresztül rögzítették az EKG-jukat. Nagyon gyakori viszont, hogy a pácienseknek nem jelentkeznek tüneteik ezen 24 órában. Az okosóra esetlében azonban a beteg megnyomhat egy gombot az óráján és EKG-t készíthet, amikor tüneteket tapasztal és ezt megmutathatja az orvosoknak.

Wamil szerint ez már megelőző kezeléshez vezet, lehetővé téve a kardiológusok számára, hogy vérhígító tablettákat írhassanak fel azoknak a pácienseknek, akiknél szabálytalan szívverés jelei mutatkoznak, hogy megelőzzék a stroke-ot.

Érdekes lehet az is, hogy ezek az adatok felhasználhatók-e a sok 2-es típusú cukorbetegnél tapasztalt szív- és érrendszeri szövődmények megelőzésére. Mint a szakember megjegyezte, a cukorbetegek élete rövidebb, mert esetükben sokkal nagyobb a szívproblémák kialakulásának kockázata.

„Reméljük, hogy a jövőben ezek az adatok felhasználhatók a korai jelek észlelésére, hogy figyelmeztessék a pácienst és az orvost a szívinfarktus és a szélütés jövőbeni kockázatára”

– mondta el a kardiológus tanácsadó.

Okosórák és Parkinson-kór előrejelzése

Az okosórák számos alkalmazása messze túlmutat azonban a szíven. A Cardiffi Egyetem kutatói 2023 júliusában publikáltak egy tanulmányt, melyben több mint 100 ezer ember adatait használták fel, akik egy hétig viseltek egy okosórát.

Az eredmények azt mutatták, hogy az okosóra rendkívül jó a Parkinson-kór előrejelzésében is. A kór tüneteit mutató személyeket akár 7 évvel a klinikai diagnózis felállítása előtt is azonosítani lehetett.

Mindez úgy történt, hogy észlelték a járási mintáik finom rendellenességeit, amelyeket az óra mozgásérzékelői mértek.

Cynthia Sandor, a tanulmány vezetője szerint ezeket a jeleket még hamarabb meg lehetne határozni, ha a mozgásadatokat más okosóra mérésekkel kombinálják – ilyen például az alvásminőség mérése, amelyről ismert, hogy zavart okoz a betegségben szenvedőknél.

„A Parkinson-kórnál a diagnózist egy hosszú szakasz előzi meg, ilyenkor olyan jelek jelennek meg, mint például a finom motoros változások. Kiderült, hogy a leginkább előrejelző tulajdonság a mozgás lassulása volt enyhe fizikai aktivitás során, ami túl finom ahhoz, hogy az egyének maguk is észrevegyék”

– mondta el Cynthia Sandor.

Úgy gondolja, ezeket az információkat hamarosan felhasználhatják arra, hogy személyeket toborozzanak klinikai vizsgálatokba.

Az egyik elmélet arra, miért bizonyultak olyan megfoghatatlannak a Parkinson-kór hatékony kezelései, az, hogy a betegeket olyan stádiumban diagnosztizálják, amikor már jelentős agykárosodás következett be. Könnyebb lehet lassítani vagy akár visszafordítani a betegséget egy korábbi szakaszban, ha a Parkinson-kór előrejelzése előbb megtörténik.

„Reméljük, hogy az okosórák adatain alapuló korai szűrőeszközök képesek korán azonosítani az embereket, ami potenciálisan lehetővé teszi a neuroprotektív kezelési kísérletek sikerességét”

– mondta.

A szakemberek abban is bíznak, hogy az okosórák egy napon segíthetnek a krónikus betegségekben, például epilepsziában szenvedőknek azzal, hogy korai figyelmeztető jelekkel látják el őket, jelezve, hogy a roham hamarosan bekövetkezik. Az esések és a rohamokból eredő súlyos balesetek ismert rizikófaktorok az epilepsziában szenvedő embereknél.

Egy biztos, ahogy az okosórák egyre kifinomultabbak és a gyártók egyre több módszert találnak ki az emberi testről számszerűsíthető adatok beszerzésére, a lehetséges megelőző egészségügyi alkalmazások listája csak bővülni fog.

Olvasd el ezt is: Okosóra-dilemma – A legjobb barátunk vagy egy felesleges kütyü?

(Via)