Életmód
Kanapéhuszár az Y-generáció, ők lennének az ifjú nyugdíjasok?
Kanapéhuszárok, alig mozdulnak ki, pedig a legpörgősebb életkorban ők vannak.
Bármerre tekintünk, a 18-34 évesek éppen alapjaiban rengetik meg a világunkat: újraírják a szabályokat és a szokásokat. Választásokon indulnak és nyernek (lásd Joel Williams) , Segwayeken száguldoznak és egyfolytában önmagukat magasztaló posztokat írnak.
Great to catch up with Cyncoed’s new Conservative Councillor, Kath Kelloway. Both new to the Council! pic.twitter.com/6odrYTi4po
— Joel Williams (@JoelTory) 2017. május 6.
Pörgős világban élünk, amelyben ez a korosztály lubickol. Az X-generációsok csemetéi viszont már egyáltalán nem a bulizás bűvöletében élnek, mint elődeik, ugyanebben az életszakaszban.
A kanapén ülés mesterei
jellemzi őket a New York Post, akik meg sem érdemlik a metropoliszt. Lehetőleg a telefonjukon és a tévés streameken csüngnek. A személyes közösségi élet számukra inkább terhes elfoglaltság.
A legtöbbjük, ha választhat, otthon tölti az estét, szép csendben.
Még alkoholizálni sem elég menők: egy 2016-os, a Heineken által készített felmérés szerint ha egyáltalán kimozdulnak az Y-ok, akkor 75 százalékuk iszogat, és akkor is csak mérsékelten.
A New York Post több indokot vet fel, miért ilyen visszafogott ez a korosztály: egy neurológus szerint sokuk már ilyen fiatalon is kimerültségi tüneteket mutat, vélhetően a média-túladagolás miatt; illetve ha épp a Nagy Almában szeretne valaki partizni, az bizony nem egy olcsó mulatság. De még azok is, akik kívül esnek ezeken a kategóriákon, sem törik magukat, hogy gyakorolják azt a fajta közösségi életet, amit a hagyomány diktálna. Azaz: egy sötét bárban iszogatni és várni, hogy valami történjen. Erről is a közösségi média tehet, és mi lesz így a randevúzással? – teszi fel a kérdést a Vice.
Netflix és lazulás, ennyi az egész. Gondolj róla bármit is. Most ez a trend.
árulta el egy segítőkész alany a Post számára.
Több oka is lehet ennek az otthon ülésnek: a 2001. szeptember 11 környékén születettek pont a világválság idején kezdtek eszmélni, így alapból egy takarékosabb és óvatosabb élethez is szoktak, mint őseik. Az X-generáció csúcsot döntött dekadenciában, és egy alternatív közeget is teremtett magának, hogy a valóságot ignorálja. A legnépszerűbb tévéműsor az volt, ahol hat ember egy kávézóban lógott és összevissza kavart egymással. A Jóbarátok züllött hedonistáihoz képest az Y-generáció tagjai szerényebbek és kockázatkerülők is, akiket a szombat esti láz nem igazán kapott el.
Gondolhatnánk, hogy ez az a korosztály, akik valamiért fösvények lettek. Pedig semmi nagy titok nincs abban, ha nem akarsz egy este elszórni száz dollárt, és úgy hazaérni, hogy a cipődet közben elvesztetted valahol, plusz garantált a fejfájós másnaposság is. Vagy hogy ők azok, akik közt már ott figyelnek a kora-harmincasok is, és így rálátnak dolgokra. Ezért nem akarnak úgy élni, mint az előttük járók, akiknek ahogy esik, úgy puffan minden.
Valami tényleg megváltozott. Megtörték a mintázatot. Az emberi történelem során a húszas éveikben járók életüket adták a bulizásért, lázadásért – legyen az akár egy mezőn hancúrozás, vagy valami tudatmódosító használata, esetleg szex egy vadidegennel, majd valahol a világ végén ébredni… Az Y-fiatalokat azért cikizi az eggyel előttük járó generáció, hogy bezzeg az ő idejükben minden jobb volt: a drogok kevésbé voltak mérgezőek és egy házon kívül megesett nemi aktus sem volt vészes dolog. A legtöbb Y már be is állt a sorba: rengeteget dolgoznak, szépen konszolidálódtak. Esetenként kimennek a mezőre is, naivan nevetgélnek, tudván, hogy véget értek az alibi-évek, és legszívesebben csak letelepednének a tábortűz mellé a legjobb haverokkal, hogy átbeszéljék a prémium csatornás tévéműsorokat. A legvadabb, ami egy ilyen görbe estén megtörténhet, ha egyikük pimaszul előhúz egy kis vadkender származékot, hogy megfűszerezze a beszélgetést.
Ha hiszünk a Postban foglaltaknak, akkor az Y-generációnak szándékosan maradtak ki azok a filmaszakadások, amelyek a késő-20-as éveiket taposókra eddig jellemzőek voltak. Azaz, hogy egy idegen helyen ébredsz, és lázasan írod az üzeneteket a haveroknak, hogy ha nem akarják végig hányni a következő szombat estét, akkor ne keverjék a füvet más adalékokkal. Közben végig attól rettegsz, hogy ha nem így töltöd a hétvégédet, akkor bizony kimaradsz valamiből. Az a rohadt bulizás. Drága is, zsúfoltság van, meg büdös, a zenekarok is szakadék rosszak, esik a rohadt eső is, a klubélet meg egyre elviselhetetlenebb.
De mi az, ami igazán jó? Csak leülni és tévézgetni. Próbáltad már? Kényelmes ruhában, rendelt finom kajával az öledben, amit kézzel csipegetsz, és akkor fekszel le aludni, amikor jól esik. Minden korábban élt generációhoz képest ennek a korosztálynak otthon, este sikerült tökélyre vinni a saját luxus igényeit.
Az emberek régen olyan dolgok miatt aggódtak, mint az aszály, éhínség, vagy hogy lovas harcosok rohanják le a városukat. Ezért ne becsüljük alá az olyan élvezeteket, mint egy pohár bor, a tető a fejünk felett és egy olyan varázsdoboz, ami mindent elénk tár, amit csak el tudunk képzelni.
Töltsd az estét otthon. Szerezz egy üveg minőségi vörösbort, vagy akár valami trendi kézműves sört. Nézz meg egy jó koncertfelvételt vagy fesztivál közvetítést. Vagy menj át tényleg igazi nyugdíjasba, és nyiss ki egy könyvet. Mármint olyat, amit még papírra nyomtattak. Ha álmos vagy, dőlj ki. Ha éber, akkor a parkba menj le. Meg fog lepni, hogy hányféle helyet és új embert fedezhetsz úgy fel, ha nem éppen a bulinegyed bugyrait járod.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
