Egészség

Még mindig #metoo: szakember a zaklatás és az erőszak hátteréről

  • Szerző:nuus
  • 2017.10.21 | 12:18

A #metoo kampány kapcsán előtérbe került a zaklatás és a nemi erőszak témája, ám keveset tudunk arról, hogy min is megy át ilyenkor egy fiatal lány, nő, miért nem mer kiállni a nyilvánosság elé, és legfőképpen: milyen segítséget kaphat, ha már megtörtént a baj. Mit mond a szakember a zaklatás és erőszak mögött lezajló folyamatokról?

Csernák Krisztina pszichológus és pszichológia szakos tanár szerint bár a zaklatás minden esete szörnyű, különösen veszélyesek a gyerek- és serdülőkorban átélt esetek, hiszen ezek eleve torzítják a személyiségfejlődést, meghatározhatják az önmagunkhoz, a nőiességhez, a szexualitáshoz való viszonyunkat. (Sokan később még pszichiátriai diagnózis is kapnak poszt-traumás stressz zavar néven.) A viktimizáció, az áldozattá válás is jellemző lehet: ha valaki élt már át erőszakot, az ismétlődhet életében többször is, és hajlamosító tényezővé válhat a későbbiek során: vagyis bármit is tesz az illető, újra és újra olyan helyzetben találja magát, ahol bántják, megalázzák, zaklatják őt, erőszakoskodnak vele.

És miért nem beszél?

A leggyakoribb kérdés, ami egy-egy ilyen ügy kapcsán felmerül az, hogy vajon miért nem beszélt az áldozat a vele történtekről korábban, „miért csak húsz év után jutott eszébe”, hogy zaklatták, megerőszakoltak. A pszichológus szerint ennek két oka is van: az egyik az önhibáztatás, amikor az ember elhiszi, hogy ha valamit másképp tesz, nem válik prédává, és persze tipikus jelenség az áldozathibáztatás is: „biztos túl kirívóan viselkedett, túl rövid szoknyát vett fel, túl sokat ivott, eleve könnyűvérű nő”, stb. Amikor az áldozatra testáljuk a felelősséget, elhisszük, hogy velünk vagy szeretteinkkel ez nem történhet meg, mert mi nem vagyunk „olyanok”, tehát biztonságban vagyunk.

Mikről beszélhetünk?

Érdemes szót emelni a párkapcsolaton belüli bántalmazásról is, amiről a kívülálló szintén ritkán tud, legtöbbször csak a kapcsolat lezárásakor derül ki. A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy ennek is többféle formája van, ám nem mindegyik ismert:
– verbális (szóbeli) erőszak
– szexuális erőszak,
– kisajátító féltékenység,
– pénzügyi erőszak (anyagi függésben tartás, az áldozat pénzének kezelése).
Általában csak női áldozatokról beszélünk, holott egymás bántalmazása kölcsönössé is válhat a kapcsolatban, ráadásul a férfi áldozatok még gyakrabban maradnak homályban, hiszen a bántalmazott férfi képe nem egyeztethető össze a mai, 21. századi „macsó” férfi imidzsével.

Az erőszak bármilyen formájáról is van szó, az a bántalmazottak személyiségére, lelki világára mindig hatással van: gyakori a fájdalom, félelem, fenyegetettség-érzés (fizikai és lelki fájdalom egyaránt), félelem okozta koncentráció-beszűkülés, a fenyegetettség miatt folyamatos feszültség, éberség, készenléti állapot. Extrém esetben megjelenik a „Stockholm-szindróma” is, miről talán a Natascha Kampusch-ügy folytán hallhattatok: egyfajta traumás kötődés jelenik meg az erőszaktevő és az áldozat között, az áldozatok azonosulnak a fogvatartó, az erőszaktevő álláspontjával, nem próbálnak meg menekülni, mert a „tanult tehetetlenség” miatt úgy érzik, nincs erre esélyük, eszközük.

A feljelentés is segíthet

A NANE munkatársai azt javasolják, ha megtörténik a legsúlyosabb bűncselekmény, a nemi erőszak (aminek egyébként jogi értelemben 2012 óta nem csak a közösülés, hanem a nemi szervek erőszakos érintése, ill. az áldozat előtti maszturbálás is része), mindenképpen érdemes megfontolni a feljelentést, hiszen így – a tapasztalatok szerint – nem csak az áldozat zárhatja le könnyebben az ügyet, de a tettes is megfékezhető. Kiadványukban felhívják a figyelmet arra, hogy a feljelentéssel egy időben érdemes igazságügyi orvosszakértőhöz fordulni (ebben a rendőrségen tudnak segíteni), mivel a nőgyógyászati leletet nem mindig fogadja el a bíróság bizonyítékként.

A mielőbbi traumafeldolgozás

„Létezik emellett igazságügyi pszichológus is, aki segíthet abban, hogy a traumafeldolgozás mielőbb elinduljon. Szakmai gyakorlatom során egy megyei rendőr-főkapitányságon volt alkalmam találkozni ilyen helyzetekkel, és a szakember bevonása mindig rendkívül sokat segít”

– mondja Csernák Krisztina.

Természetesen lehetőség van pszichiátriai szakrendelés felkeresésére is, TB alapon. Itt elsősorban pszichiátriai szakvizsgálat történik orvos közreműködésével, bizonyos esetekben klinikai szakpszichológus bevonásával. A trauma súlyosságának függvényében osztályos kezelés is szóba jöhet (rögtön a trauma megtörténtekor, vagy később, hosszútávon fennálló poszttraumás tünetek esetében), és minden esetben rengeteget segít a környezet támogató hozzáállása – többek között ezért is érdemes beszélni ezekről az ügyekről.

Nyitókép: pixabay.com

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Hogy tetszett? Regisztrálj, és csak azt kapod, ami igazán érdekel!
Belföld
Külföld
Bulvár
Tech
Tudomány
Lepj meg!

Belépve nem neked kell a hírek után menned!*

*Hiszen a hírfolyamodba viszi a folyamatosan tanuló algoritmusunk Regisztrálok!
Még többet innen:
Nuus
Tetszett a cikk?

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
A következő cikkek betöltése folyamatban...