Helyek
Isten hozott a föld alatt, Mad Max városában!
Nem túlzás azt állítani, hogy Coober Pedy simán lehetne átépítés nélkül is filmhelyszín a következő Mad Max-filmnek. Ráadásul ott van Ausztrália szívében, a sivatag közepén, és nem is kevesen lakják - csakhogy majdnem mindenki föld alatt.
Coober Pedy, a barlangokban és alagutakban élő város különleges hely. A felszínen csak kémények és nagy, vörös, jelöletlen lyukakra emlékeztető táblák figyelmeztetnek arra, hogy itt bizony lakott területen járunk. A különleges ausztrál kisváros lakói nem véletlenül vonultak a föld alá. A kíméletlen hőség, az elképesztő szárazság, a perzselő nap parancsolta az embereket a hűsbe, hogy itt építsék fel templomukat, lakásaikat, kocsmáikat és a könyvtárat is.
Joggal kérdezhetnénk, hogy mi az istenért akar valaki ilyen körülmények közé települni? A válasz idén éppen száz éves, 1917-ben nyitották ugyan meg az első opálbányát, és Coober Pedy a ritka ásványkincs első számú lelőhelye azóta is. Előtte nem is volt itt nagyon semmi, a fehér ember kapzsiságán és ezernyi bányászgödrén álmélkodó őslakosok találó elnevezése (kupa-piti) magyarul annyit tesz, a fehér ember gödrei.
Coober Pedy állandó népessége ma 1500 és 2000 fő között ingadozik, a legközelebbi értékelhető város is 500 km-re van innen, de legalább már nemcsak földút kapcsolja össze a civilizációval. Van egy hetente kétszer utasokat is szállító vonat, de az állomáson nincs kezelőszemélyzet, se biztonságos menedék, így csak akkor szállítanak embereket, ha előre le van egyeztetve a fuvar a kb 40 km-re fekvő Coober Pedybe. (Cserébe elég nagy repteret működtetnek.)
A környéket már a 19. század közepén felfedezték, amikor a tudósok még meg voltak győződve arról, a kontinens szívében egy hatalmas tó vagy beltenger található. Persze az élet sokkal kietlenebb a fantáziánál, csak homok, szél és skorpiók fogadták a felfedezőket. Végül az első világháború közepén néhány aranyásó szó szerint belebotlott néhány opálba. Kitört az opálláz, opálásók ezre lepték el a környéket, 250.000 üreget és gödröt hagyva az utókornak. Harminc évvel később egy szerencsés őslakos talált egy jókora opáldarabot, ami megint csak vonzotta a szerencséjüket keresőket, de azóta már inkább a nagyvállalatok vették kézbe az opálbányászatot.
Ennek ellenére a nagy cégek mellett simán virágzik még a magánpróbálkozások száma, amikor is a hagyományos módon esnek neki szerencselovagok a göröngyös talajnak. A vadnyugati romantikának aztán részben az vetett véget, hogy a Star Wars-on felnőtt turisták felfedezték maguknak a várost, így nemcsak rendre ellepik azt, de új megélhetési forrást is teremtenek az itt élőknek.
A földalatti város ötlete a hazatérő katonák fejéből pattant ki, akik a harctéren szerzett tapasztalataik alapján kezdték el kiépíteni a bunkereket, így védekezve a környezet ellen. A vizet egy mély, kristálytiszta forrásból szivattyúzzák a városba, az energiát nemcsak szélerőmű, de Ausztrália legnagyobb dízelgenerátora adja.
Aki nem elégszik meg az évi bulival, az opálfesztivállal, vagy a kenguruárvaházzal, az vásárolhat is a sok-sok ajándékbolt egyikében, vagy akár nekiállhat opált keresni a kijelölt helyeken. Szabad kézzel csak, mert az eszközhasználathoz engedély kell.
Hoppá, és azt ki gondolta volna, hogy a városka híres lakója volt (az igazi) Crocodile Harry. A litván származású dzsungeljáró itt telepedett le öregkorára, hogy művészettel, gyűjtögetéssel foglalkozzon, vagy éppen kiadja sziklába vájt házát egy Mad Max film forgatási helyszínéül. Jedediah háza volt az otthona.
Nem messze található a városkától a Moon Plain, ami számos Holdon és Marson játszódó filmnek szolgált forgatási helyszínéül.
Forrás: youtube.com
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
