Sport

A jövőben alig marad olyan város, ahol téli olimpiát lehet majd rendezni a klímaváltozás miatt

  • Szerző:nuus
  • 2018.01.12 | 08:22

A lehetséges helyszínek nagy része túl meleg lesz ahhoz, hogy ötkarikás játékot lehessen megrendezni bennük.

Nem könnyű megfelelő helyszínt választani a téli olimpiákhoz, elég csak a négy évvel ezelőtti, vagy éppen az idei nagy eseményre gondolni: 2014-ben az orosz Riviérán, Szocsiban időnként túl meleg volt (majdnem 16 fok is előfordult), az idei dél-koreai Phjongcsangban tartott játékokon pedig már túl hideg, akár -10 fok is lehet. De mi lesz a jövőben? A klímaváltozás miatt könnyen előfordulhat, hogy 2050-ig csak néhány város marad, ahol meg lehet egyáltalán rendezni a játékokat.

Az évszázad végére csak 6 város maradhat

A globális felmelegedés problémája pont 20 éve, az 1998-as naganói olimpián merült fel először. Daniel Scott, a kanadai Waterloo Egyetem professzora nemrég a kutatócsoportja segítségével arra a következtetésre jutott, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedésével az eddigi 19 olimpiai helyszínből csak tízben lesz olyan az időjárás az évszázad közepére, ahol meg lehetne rendezni a téli olimpiát. A többinél vagy nagy lesz a kockázat, vagy egészen biztosan nem lesz alkalmas a nagyszabású sportrendezvényre. 2100-ig pedig még rosszabb lesz az arány, hatra csökken az elfogadható helyszínek száma.

A 2014-ben már közzétett kutatást a phjongcsangi olimpia miatt idén frissítették, és a négy év alatt nem sokat változott pozitív irányba a helyzet.

Az orosz Aleksandr Yaremchuk elhalad a cél előtt pár méterrel összeesett japán Keiichi Sato mellett a 10 km-es férfi sífutás döntőjében 2014. március 16-án, Szocsiban. Fotó: Mark Kolbe/Getty Images

Nem lesz hó

A Föld átlaghőmérséklete 0,74 ± 0,18 Celsius-fokkal nőtt meg az elmúlt évszázadban, a következő száz évben pedig 1,1–6,4 fokkal nőhet. Dr. Scott friss kutatása szerint az évszázad közepére 4 fokkkal emelkedhet az átlaghőmérséklet. Emiatt gyorsulhat a jégtakaró olvadása, és sokkal kevesebb hó eshet. Ha így folytatódik a felmelegedés, akkor az európai síközpontok kétharmada bezár 2100-ra, és az Egyesült Államokban is eltűnhet a síközpontok többsége a melegebb telek miatt. De például az első téli olimpia helyszínén, a franciaországi Chamonix városában sem lehetne megrendezni az ötkarikás játékokat, mert addigra a Francia-középhegység már melegebb lesz.

A folyamat egyelőre visszafordíthatatlan, a következő években, évtizedekben kevesebb lesz a hó. Persze az egyetlen lehetőség az lenne, ha világméretű összefogással csökkentenék az országok a szén-dioxid-kibocsátást, és lassítanák a felmelegedést, de ennek nem sok jelét látni egyelőre. Pedig a felmelegedés megléte már nem vita tárgya, a tudósok túlnyomó többsége tényként kezeli. Még akkor is drasztikusan csökken a téli olimpiára alkalmas helyszínek száma, ha lassul a felmelegedés. Ebben az esetben harminc évvel tolódik az egész folyamat, vagyis nem 2050-re, hanem 2080-ra csökken kilenccel a már nem alkalmas helyszínek száma.

Daniel Scott és munkatársai számos feltételt megvizsgáltak, a legfontosabb ezek közül az volt, hogy a napi minimum-hőmérséklet fagypont körül alakuljon, és hogy a helyszín meg tudjon maradni legalább harminc centiméteres hótakaró. Nem is kell magyarázni, hogyha a tartósan fagypont felett marad a hőmérséklet, akkor a nappal megolvadt hó nem tud helyreállni. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges eső mennyire tönkre tudna tenni egy téli sporthelyszínt.

Mit lehetne tenni?

Több olyan technológiát használtak már az elmúlt években, amellyel jobb versenykörülményeket teremtettek a sportolóknak. Le lehet hűteni például a sí-, bob- és szánkópályákat, és havat is lehet kilőni a sípályákra. A múlt évszázadban az olimpai szervezők legtöbbször próbálták úgy szervezni az egyes sportágak versenyeit, hogy az időjárásnak megfelelően lehessen megtartani őket. Voltak olyan sportágak, amelyeket inkább fedett helyekre tettek át (például a gyorskorcsolyát), azonban még mindig sok olyan versenyszám van, amit egyszerűen nem lehet áttenni egy stadionba: az óriás szlalom miatt nem lehet elmozdítani a hegyeket, és az 50 kilométeres sífutást sem lehet tető, vagyis fedett helyszín alá szorítani.

A német Fabian Riessle a FIS Világkupán 2017 decemberében Lillehammerben. Fotó: Laurent Salino/Agence Zoom/Getty Images

A globális felmelegedés azonban nem zárja ki teljesen a téli olimpiák megrendezésének lehetőségét: mindig is lesznek hideg helyek a világban. A lehetséges házigazdák száma viszont folyamatosan csökkenni fog, és az évszázad végére valóban tényleg csak ugyanaz a hat város maradhat, ahol meg lehet majd rendezni az ötkarikás téli játékokat.

A folyamatosan változó éghajlat a sportolók képességeit is befolyásolja majd, és a felmelegedés sokkal súlyosabban érintheti azokat a fiatal sportolókat, akik először próbálják ki magukat valamilyen téli sportban. Mi lesz, ha egyszer csak eltűnik a sípálya vagy a befagyott tó, ahol az olimpikonjelöltek gyakorolni tudnának?

Érdekes kérdés ez, amire senki nem tudja a választ

– válaszolt a felvetésre Dr. Scott.

(New York Times, Index.hu)


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Tech
Már fizetni kell a Google Chromért is
  • szerző:nuus
  • 2024. 04. 23.
Színház
Kirúgják Udvaros Dorottyát?
  • szerző:nuus
  • 2024. 04. 09.
Celeb
Galambos Dorina nem tervez gyereket
  • szerző:nuus
  • 2024. 04. 16.