Tudomány
Picasso hazájában került elő minden idők legrégebbi barlangrajza
A világ legősibb művészeti alkotására egy spanyol sziklaüregben bukkantak. Az eddig lesajnált neandervölgyiek munkája lehet a közel 64 ezer éves lelet.
Egy spanyolországi barlangban egy létrára emlékeztető falfestményt találtak, amely közel 64 ezer éve is készülhetett. A függőleges és vízszintes csíkokat ábrázoló kép vélhetően a neandervölgyiek műve. Picasso előtt is már komoly tehetségek próbálgatták errefelé a szárnyaikat, akik festékeket kutyultak, majd szögletes ábrákkal látták el a falfelületeket.
A neandervölgyiek ezen barlangrajzai és kagylódíszei minden idők legrégebbi művészeti alkotásai, melyek még a modern ember ősének Európába érkezése előtt keletkeztek, állítja két friss tanulmány is.
65 ezer évvel ezelőtt készült falfestmények tucatjaira bukkantak három spanyol barlangban, ráadásul egy Cueva de los Aviones nevű helyen még egy átlyukasztott kagylóhéj is előkerült, illetve olyan színezőanyag, ami 115 ezer éves is lehet.
Az avionesi leletek a világ legrégebbi személyes díszítő tárgyai. 20-40 ezer évvel előzik meg az afrikai ásatásokon talált ékszereket.
– állítja João Zilhão, a Barcelonai Egyetem munkatársa. A portugál származású régész szerint ideje volna rehabilitálni a neandervölgyieket, ugyanis a popkultúrában ők mindig úgy jelennek meg, mint akik jóval elmaradottabbak voltak a modern ember ősétől. Az igazság az, hogy az elődeinkhez hasonló kognitív képességekkel is rendelkezhettek. Ráadásul az ideérkező Homo sapiensszel meg is oszthatták tudásukat.
Így gondolja John Hawks is, a Wisconsin-Madison Egyetem paleoantropológusa, aki a barcelonaiak tanulmányában nem vett részt:
Egyáltalán nem voltak kőbunkók, sokkal inkább emberszerűnek tűnnek.
En @sciencemagazine se acaba de publicar la nueva investigación que revoluciona el mundo del #Paleolítico!!! El artículo lo firma #JoaoZilhao, entre otros, y afirma que los #Neandertales fueron autores del arte de tres cuevas españolas hace 65.000 años!! https://t.co/PvcN5X8TZE
— Ignacio Martín Lerma (@I_MartinLerma) February 22, 2018
Nincs több zrikálás
1856-ban ástak ki a németországi Neander-völgyben deformáltnak tűnő emberi csontokat, innentől beszélünk a Homo neanderthalensisről. Az eddig izomagyaknak titulált fajt Homo stupidusnak is becézték, míg ki nem derült, milyen műgonddal temették el halottaikat. De kőszerszám-megmunkálásuk és a gyógynövények használatában való jártasságuk is ellenpontozta a negatív képet.
Később bebizonyosodott, hogy keveredtek őseinkkel: az ázsiai és európai DNS nagyjából két százaléka tőlük ered.
A Homo sapiens úgy 40-50 ezer évvel ezelőtt hatolt be az európai kontinensre, de az itteniek már ezt megelőzően is gyakorolhatták a szimbolikus művészetet. Jelenleg a tudományos társadalom 90 százaléka szerint inkább az újonnan érkezőktől tanulhatták el a falfestést.
Hogy bebizonyítsák a neandervölgyiek művészi vénáját, Zilhãoéknak 50 ezer évesnél régebbi műveket kellett felmutatniuk.
Elég egy rossz mozdulat, és a festékszemcsék eltűnnek a falról, hiába voltak ott évezredek óta. Leírhatatlan érzés, amikor ott állsz egy frissen feltárt, festett barlangban. Teljesen párhuzamos tevékenység zajlott itt, mint ami Afrikában, az őseinknél.
– meséli Dirk Hoffmann, a Max Planck Intézet részéről, aki mindkét tanulmány társszerzője. A három új barlangban minimum 64.800 éves művet is beazonosítottak, ráadásul kétszer ennyi idősnek mutatkozik az avionesi lelet.
Távoli rokonaink?
Az is felmerül lassan, hogy nem külön fajról van szó, hanem a modern ember egy itteni alcsoportjáról. Ők is Homo sapiensnek számítanak, legalábbis a bizonyítékaink alapján.
Nem mindenki bont egyből pezsgőt a nagy egymásra találás alkalmából, teszi hozz a Nationalgeographic.com: Margaret Conkey, a Berkeleyi professzor a művészet és értelmesség kapcsolatát nem venné ennyire magától értetődőnek.
Csak a dátum elég volna ahhoz, hogy máris neandervölgyiekről beszéljünk? Elhiszem, hogy valakik képesek lehettek akkor okker és faszén segítségével jeleket, vagy képeket készíteni, de pont ez a szép a régészetben, hogy be is bizonyítsuk, amit elgondolunk.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
