Tudomány
Van jó figyelemelterelés és rossz is. De hogyan tudjuk a kettőt megkülönböztetni?
Agyunk sok dologra képes figyelni. De van egy biológiai korlátozás, amit előnyként tudunk használni.
Egy közelmúltban elkészült tanulmány szerint azok a műtét előtt álló gyerekek, akiknek a figyelmét elvonták videójátékokkal, sokkal kevésbé aggódtak és kevesebb aneszteziológiai beavatkozást igényeltek. A fájdalomcsillapítók sem voltak olyan hatásosak, mint a figyelemelterelés.
Az arra vonatkozó kutatások, hogy hogyan tudjuk a figyelemelterelést használni különböző késztetéseink kontrollálására, azt mutatják, hogy például az olyan játékok mint a Tetris, segítenek csökkenteni a zsíros ételek vagy a drogok iránti sóvárgást. De mi tesz egy figyelemelterelést hasznossá vagy destruktívvá.
Jane McGonigal, akinek legutóbbi könyve a digitális figyelemelvonásokkal foglalkozik, két kategóriába osztja utóbbiakat.
Az elfojtó figyelemelterelés célja a negatív élmények elkerülése, az énkiterjesztő viszont a zavaró tényezőket a pozitívumok előmozdítására használja. A különbség nagyrészt a szándékról szól.
Hogy hogyan lehet eldönteni, hogy egy figyelemelterelés jó vagy rossz számunkra? McGonigal azt javasolja, kérdezzük meg magunkat:
Miért csinálom én ezt?
Ha a válasz az, hogy egy negatív érzés elkerülése miatt, tehát például:
Mert unalmas a munkám,
vagy
Mert most éppen semmivel nem akarok foglalkozni,
akkor a figyelemelterelés valószínűleg elfojtó jellegű.
Címlapfotó: Pixabay CCO
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
