Tudomány
Ez a brit tudós a halhatatlanság kérdését feszegeti, te élnél örökké?
4+1 történet, amiket a halálról lehet mesélni.
Amióta az emberiség ráébredt önnön létezésére, azóta próbál minél többet megtudni az elkerülhetetlen game overről, és arról, hogy hogyan tudnánk mégis kitrükközni a végzetünket – morfondírozik a Big Think.
Júniusban, Európa első számú, jövővel foglalkozó rendezvényén, a Brain Bar Budapesten Stephen Cave előadta azt a négy tipikus halál-mítoszt, amiket magunknak szoktunk mesélni. Illetve ezeknek a történeteknek a változásait is, ahogyan a legújabb tudományos felfedezések és technológiai vívmányok hatnak rájuk. A 44 éves filozófus egy évtizeden át tanulmányozta és oktatta tudományos területét; 2001-ben a Cambridge-i Egyetemen szerzett doktori címet. Továbbra is az intézmény kutatója, illetve emellett a jövő intelligenciájára fókuszáló, Leverhulme Központ ügyvezető igazgatója is.
A halálról való gondolkodás erős hatással van az elménkre. Számos tanulmány kimutatta, hogy ha az embereket emlékeztetik arra, hogy véget fog érni az életük, akkor a vallásosak még vallásosabbakká válnak, a hazafiasak még hazafiasabbá – azaz bármi jelentse is a világnézetük alapját, azt még agresszívebben fogják védelmezni. Ezen kívül egyre hajlamosabbak lesznek bármit elhinni, ami az örök életről szól.
Valamit muszáj mondanunk magunknak, hogy tagadjuk a múlandóságot, és tompítsuk a haláltól való, bénító félelmet. A szocálpszichológiának van erre egy kifejezése: TMT, azaz a Rettegés Kezelésének Elmélete. Ebben találkozik össze számos olyan történet, kulturális érték és szimbólumrendszer, mely képes enyhíteni ezt az érzést.
Egész eddigi civilizációnk Cave szerint az életmeghosszabbítási kísérletek sora, egy csokor módszer a halhatatlanság oltárán. De most értünk el egy olyan korszakba, amiben megjósolhatatlan technológiai fejlődés tanúi lehetünk.
Az Elixír-történet
A legtöbb kultúrban fellelhető egy olyan csodaszer, vagy ifjúság forrása, aminek köszönhetően a testi halált és öregedést el tudjuk kerülni. Örökre fiatalok és egészségesek maradhatunk. Bizonyos értelemben, ez részben már teljesült is: elődeink mindössze 30-40 évnyi élethosszal kalkulálhattak, ez mára megduplázódott. Az emberiség történetében ilyesmire mindez idáig még nem volt példa, és ez a tudománynak köszönhető.
Kijózanító tudni, hogy az ősi egyiptomiak is ezen pörögtek 4000 éve, a kínaiaknál pedig 2000 éve téma. Nekünk talán már az is megadatik, hogy 120, vagy akár még 150 gyertyát is elfújhassunk a tortánkon. De ez még persze messze nem az örökkévalóság.
A test feltámadása
Ha már az élethossz nem nyújtható a végtelenségig, akkor abban még reménykedhetünk, hogy a halál után jöhet egy feltámadás, és akkor újra élhetünk még. A természetben minden évben látunk egy ilyen jelképes megújulást, amit a keresztény egyházi év és tanítás is követ. Ha azt nem is hiszed el, hogy majd egy Mindenható Isten támaszt fel, akkor még arra köthetsz fogadást, hogy a lassan mindenható tudósok lesznek erre képesek, valamikor a jövőben. Mostanra már 151 „páciens” vetette alá magát az Acor Életmeghoszabbító Alapítvány mélyfagyasztó eljárásának: a teljes testük vagy az agyuk folyékony nitrogénben várja, hogy újra visszahozzák tulajdonosaikat az életbe.
Cave megemlíti Mary Shelley regényhősének, Frankensteinnek a történetét, aki a halálból tért vissza, de az új identitása nem alakult valami jól. A feltámadás-mítosz mély filozófiai kérdéseket súrol: akit reaktiválunk, az lehet-e még ugyanaz a személy, vagy csak a másolata?
A lelkesítő elmélet
Ha a halhatatlan lélek-történet szimpatikus inkább a számunkra, akkor a testet akár hagyhatjuk is veszni. Ha az ember lényege nem egy kézzel fogható szerv, akkor nem is a fizikai sík az igazán fontos. Platón és a hinduk is azt vallják, hogy a test akadálya a halhatatlanságnak, és a halál megszabadulás a porhüvelytől.
A modern kor is tud kapcsolódni ehhez az eszméhez: az elme feltöltésével. A teljes agy mentális szkennelésével (WBE) több intézmény is foglalkozik: a Carboncopies például a teljes szürkeállományt beolvassa, majd az idegszövetet modellezi, és neuromorfikus hardverrel futtat le szimulációkat.
A nem materiális síkon létező lelket egyelőre még nem sikerült megragadni: a valós „te” független létező, még a saját agyadtól is. Ha egy-egy pici agyterület sérül, akkor viszont a személyiséged is megváltozik. Nemcsak maga az agy állít elő téged, de millió kémiai reakció is részt vesz a folyamatban. Egyelőre még nem vagyunk képesek lementeni sem a testet, sem a lelket, így muszáj lesz valami maradandót hagyni magunk után, hogy az utókor mindig emlékezzen ránk.
Maradandót alkotni
Achilles görög hős példáját hozza Cave, aki választhatta volna azt, hogy hazamegy és örökké él, vagy ott marad Trójában, és az életét feláldozva harcol. Ez utóbbi döntése miatt emlékszünk úgy rá, mint a legnagyobb hősre. Rengeteg embert inspirál az, hogy valami olyat tegyen, ami által örökre fennmarad a neve, híres lehet és akár kulturálisan befolyásoló tényezővé is válthat.
Jelen technológiánk lehetővé teszi, hogy bárki nagyot alkosson: saját virtuális emlékműveinket építgetjük a Twitteren és az Instagramon, életünk minden pillanatát konzerválva. Van, aki szerint ez kétes út az örökkévalósághoz. Woody Allen például így summázta:
Nem a vidéki emberek szívében szeretnék tovább élni, hanem a lakásomban.
A brit tudós az előbbi négy mítoszt megfejeli még egy ötödikkel is. Szerinte a halálfélelem ugyanis egy félreértésen alapul: és amíg ez számunkra természetes, addig irracionális is marad. Az osztrák bölcselőt, Ludwig Wittgensteint idézi:
A halál nem az élet eseménye. A halált megélni nem lehet.
Cave azt javasolja, hogy az életre egy könyvként tekintsünk, melynek borítói vannak: ezek a születés és a halál. Igaz, a kötetet magát behatárolják a szélei, de köztük a betűk határtalanul burjánozhatnak.
Csak azt ismerheted meg, ami a borítón belül zajlik. Ezek az életed pillanatai. Nincs értelme attól félni, ami a megismerhető tartományon kívül esik. Ne panaszkodj, hogy milyen rövid az élet, inkább azon dolgozz, hogy jó sztorit hozz ki belőle.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
