Tudomány
Ősi koponyakultusz nyomaira bukkantak Törökországban
A titokzatos szekta létezését régóta gyanították, de most kézzelfogható bizonyítékokat is találtak a régészek a Törökország dél-keleti részén, közel a Szíriai határhoz található Göbekli Tepe lelőhelyen. A kőkorszakból származó leletek szerint az ősi szekta tagjai nemcsak konzerválták az emberek koponyáit, de ki is állították, fel is függesztették templomuk oszlopaira.
A régészek szerint az ősi koponyakultusz nyomai minden tekintetben szenzációsnak mondhatóak. A térség különösen gazdag régészeti emlékekben. Göbekli Tepe fénykorát jóval a Babiloni függőkertek, Egyiptom piramisai vagy a Stonehenge előtt élte: a feltárt emlékek 9000 évvel ezelőttről származtak, vagyis a kőkorszakból.
Az archeológusokat messzemenően megosztotta, hogy miért koncentrálódott itt a korban rendkívül nagynak mondható populáció. Német régészek most egy új tanulmányban egy lehetséges magyarázattal szolgáltak, az általuk feltárt leletek ugyanis arra utalnak, hogy Göbekli Tepe egyfajta rituális szertartások központja lehetett.
Nem találták nyomát annak, hogy a kőkorszaki emberek ide temették volna a halottaikat, mégis 691 különböző csontdarabot és -szilánkot hoztak a felszínre, melyek közül legalább 408 azonosíthatóan emberi koponyából származik. Hatalmas építmények nyomait is megtalálták, melyek jelentős méretű és mennyiségű, T formájú mészkő oszlopokból állnak. Több oszlopon ráadásul felfedezhetőek különböző domborművek nyomai. Ezek ráadásul egy jól körülhatárolható területe koncentrálódnak.
A kutatásokból kiderült, hogy a koponyadarabok legalább három különböző személytől származnak, és szándékos beavatkozás nyomai fedezhetőek fel rajtuk. Egyes koponyák homloki részén mély árok húzódik végig, mely elér egészen a tarkórészig. Egy koponyán fúrt lyuk van, többön vésés és perforáció jelei. Vannak nyomai lefejezésnek és skalpolásnak is, de a nyomok egy része egész biztosan az illető halála után keletkezett nem sokkal.
A jelekből arra következtetnek a régészek, hogy a koponyák ki voltak állítva valahova, az sem kizárt, hogy készítőik fellógatták őket valahova. Hasonló leletek kerültek már elő korábban Anatóliából és Levantéből, ahol már bizonyították, hogy egyfajta szekta működött, akik koponyák köré szerveztek vallási jellegű rituálékat.
Az okokat ugyanakkor egyelőre homály fedi: lehet ősök iránti tiszteletből, lehet egyfajta védő-talizmán funkciója is az emberi maradványoknak, vagy egyszerűen csak közszemlére tették a legyőzött ellenség testrészeit. A kutatásban részt vevő antropológusok szerint a most megtalált koponyákon megfigyelhető jelek egyértelműen arra utalnak, hogy a mesterséges beavatkozás egyfajta koponyakultusz tudatos műve lehet.
Nem kizárt, hogy a Göbekli Tepe az egyik legrégebbi, ember által épített rituális helyszín, ahová a kőkorszaki vadászok gyűltek össze sokezer évvel ezelőtt. Amennyiben ez igaz, akkor ez az ősi templom a világ első koponyakultuszának is otthont adott.
Göbekli Tepe még sok évre leköti a régészek figyelmét. Itt találhatóak a világ első ismert körtemplomai, melyek közül nem egy 12 ezer éves lehet. Az óvatos becslések szerint is a terület 90 százaléka még feltáratlan, így könnyen elképzelhető, hogy az igazán nagy felfedezések még mindig a homok alá vannak temetve.
Az biztos, hogy ez a terület az emberiség egyik fontos bölcsője lehetett, hiszen itt emelkednek a Tigris és az Eufrátesz forrásvidékét rejtő hegyek. Ezek a névadói a régészeti lelőhelynek is, hiszen Göbekli Tepe annyit tesz: Pocakos hegy. A 60 éve megkezdett ásatásokban élen járnak a német kutatók, akik a kilencvenes években döbbentek rá, hogy a reméltnél is gazdagabb és ősibb emlékre bukkantak itt.
Több tucat hatalmas mészkő oszlopokból álló körtemplomok vannak itt, melyeknek mágikus erőt tulajdoníthattak. Egy máig ismeretlen okból azonban egy idő után építőik betemették ezeket a köröket, és sokszor ráépítették a tetejükre az új templomukat. Ha már magasabbra nem építkeztek, a régi mellett kezdtek új építésébe. Érdekes, hogy az idő elteltével az építmények egyre egyszerűbbek, kevésbé díszesek és kisebbek lettek, míg időszámításunk előtt 8000 környékén befejezték az utolsó ilyen körtemplomot is.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
