Tudomány
Mindig is tudni akartad, hogyan jöttek létre a varázsgombák?
Azért fejlődtek hallucinogén hatásúvá, hogy elvegyék a rovarok étvágyát? Mindjárt itt az ősz, csak óvatosan a szép, színes galócákkal!
A hallucinogénekkel foglalkozó amerikai tudósok fénykora az ’50-es és ’60-as években volt: az olyan anyagokat, mint az LSD és további pszichoaktív vegyületek, akkor még akadály nélkül vizsgálhatták, és a beszerzésük sem okozott gondot. Több száz tanulmány is született, amelyek akár mentális betegségek gyógykezeléséhez is jónak látták bevetni ezeket a tudatmódosító vegyületeket.
Nixon ’70-es rendelete azonban szigorított: azóta még a kutatók sem igazán juthatnak legálisan ilyen szerekhez. Az Ohio Állami Egyetem munkatársa, Jason Slot is ebben a cipőben jár, ugyanis „varázsgomba”-specialista lett:
Olyan keveset tudunk még ezeknek a nagy múltú szereknek a genetikájáról és környezettanáról.
Az sem tisztázott még, pontosan miért állítanak elő a gombák ilyen vegyületeket. Nem az ember kedvéért, az biztos, mert ők jóval régebb óta jelen vannak bolygónkon. A The Atlantic eredt a gombamód szaporodó, kínzó kérdések nyomába.
Közel 200 faj termel pszichoaktív anyagot, de nem állnak közvetlen rokonságban egymással a gomba-családfában, sőt…
Az egyik kicsi, barna, a másik hófehér, a harmadik egyenesen zuzmó-szerű. Ráadásul tízmillió éves szakadékok vannak némely csoportok kialakulása közt.
Nem kizárt, hogy ezek a fajok önállóan jutottak el erre a szintre, ahogyan az sem, hogy egyszer régen minden gomba képes volt ilyen pszichoaktív szerek előállítására, csak az idők során a legtöbbjük elhagyta ezt a képességet. Slot arra tippel, hogy a drogot termelő gén ugrásszerű változása állhat inkább a dolgok hátterében.
A HGT (azaz a horizontális géntranszfer, amikor a gének lerövidítik a szülőtől az utód felé haladó, hagyományos utat, és közvetlenül az egyik egyedtől a másikig mozdulnak), amely inkább a baktériumokra jellemző, a gombáknál is előfordul. A kutató jó pár példát is tud erre az esetre, amikor különböző gombák génklasztert módosítottak azért, hogy mérget termeljenek vagy valamilyen tápanyagot dolgozhassanak fel.
Slot és csapata a drogtermelésért felelős gént akarta beazonosítani. Öt génből álló klaszterre szűkítették a kört, melyek a megfelelő enzimeket állítják elő. Miután kijelölték ezeknek a géneknek a helyét a gombák családfáján, akkor látták meg, hogy ez az öt elem általában egységként van jelen.
A korhadékfára és állati ürülékre specializálódott gombák élőhelyének jellemzője, hogy ezek a táptalajok tele vannak éhes rovarokkal, akik alig várják, hogy a gombából, vagy az annak táplálékul szolgáló anyagokból lakmározzanak. Slot szerint valószínű, hogy ezek miatt a versenytársak miatt kényszerült arra a kalapos élőlény, hogy hallucinogén anyagot termeljen.
Logikus az elmélete, ugyanis ezek a pszichoaktív szerek az embernél azért érvényesülnek, mert passzolnak a főleg szerotoninra fogékony receptor molekuláinkhoz, így a hatásuk az agyunkban érvényesül. Ezek a receptorok olyan ősiek, hogy még a rovaroknak is jutott belőle: valószínűleg az idegrendszerükkel interferál a szer.
Nem tudjuk, milyen lehet az, amikor egy rovar betép. Az biztos, hogy az étvágya a szer hatására lecsökken.
Az evolúció során bizonyos gombák ilyen „vegyi fegyverrel” győzhették le ízelt lábú versenytársaikat, és szoríthatták ki őket a rothadó fákból és a bűzölgő trágyából. Illetve némely gomba szimplán át is vehette azokat a géneket, amelyek segítségével képes lett drogot előállítani. Néhány tudós azt mondja, hogy DNS-cserélő fúzióra is léphetnek különböző gombafajok, de Slot szerint inkább az a reálisabb, hogy krízishelyzet esetén a környezetéből is vehet fel DNS-t az élőlény.
Amióta tiltott szer lett a varázsgombák hatóanyaga, azóta Slot génklaszter-elméletének bizonyítása is ellehetetlenült. Ennek ellenére, például Jennifer Wisecaver, a Purdue Egyetem evolúciókutató biológusa, aki a gombák génjeire specializálódott, elismeri kollégája erőfeszítéseit.
De a németek is rajtavannak az ügyön: Dirk Hoffmeister és csapata nemrégiben négy olyan enzimet azonosított be, melyek gomba nélkül is elő tudnak állítani pszichoaktív vegyületeket.
Más tudósok meg vannak róla győződve, hogy ezek a szerek segíthetnek a depressziós esetekben, illetve a dohányzásról való leszokásban, és a rákos betegek szorongásának leküzdésében is. Slot szerint
Több tiszteletet érdemelnének a varázsgombák tudományos eredményei.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
