Tudomány

Új-Zélandnak elege lett a ragadozókból, 2050-re egyet sem akarnak látni a szigeteken

  • Szerző:nuus
  • 2016.11.02 | 08:48

Túl sok madarat pusztítanak el az európaiak által behurcolt hermelinek és patkányok. A több tízmillió apró állat kipusztítására még nincs megoldás, de nagyon keresik.

Rengeteg kihalt állat sztorija végződik azzal, hogy “és boldogan élt, míg a gyarmatosító európaiak be nem hurcolták magukkal a rókát, nyestet, nyusztot, menyétet.” Itt pedig többnyire vége a dalnak, a ragadozók jelenlétéhez nem szokott madárfajok tucatjával tűntek el vagy szorultak vissza olyan szigetekre, ahová még nem jutottak el a hódítók. De a kevésbé versenyképes emlősök sem jártak lényegesen jobban, őket általában a szintén turistaosztályon érkező nyulak szorították ki.

A barátai szerint az új-zélandi kea kíváncsi, a kevésbé barátai szerint pofátlan
A barátai szerint az új-zélandi kea kíváncsi, a kevésbé barátai szerint pofátlanfotó: smalljude / Flickr CC-BY

Néhány esetben, mint például a mohos angol főrendre emlékeztető röpképtelen kakapó esetében még időben kapcsolt az emberiség. Most van némi esélye a túlélésre, a kilencvenes évek 50 darabos mélypontja után idén 160-hez közelít a madarak száma. Általában véve azonban az őshonos fajoknak nem volt esélyük. 85 millió évnyi – ekkor vált le Új-Zéland a Gondwana nevű őskontinensről – alkalmazkodás a nyugihoz nem múlik el pár év alatt.

Új-Zéland pedig, ami a kakapó és számos kevésbé szerencsés madárfaj otthona, most bosszúra készül. Vagy legalábbis jól felfogott önérdekéből végrehajtott rágcsálómentesítésre – írja a Vice. Az érzékeny lelkűeknek elég annyit tudniuk, hogy 2050-re nagyon máshogy fog kinézni a szigetek élővilága. A Rambón nevelkedettek tovább olvashatnak.

Új-Zéland bekeményít

A Ragadozómentes Új-Zéland 2050 nevű indítvány a patkányok, hermelinek, elvadult macskák és a változatosság kedvéért nem Európából, hanem dél-ázsiából behurcolt oposszumegér fajok kiirtását javasolja. Ezek az invazív fajok évi 25 millió őshonos madarat pusztítanak el. És hogy egy kicsit piacosabb problémát is említsünk, ezek az apró rágcsálók a szarvasmarha tuberkolózis terjesztői.

Repülni? Ugyan már! - gondolhatták a takahék mielőtt megjöttek a ragadozók
Repülni? Ugyan már! – gondolhatták a takahék mielőtt megjöttek a ragadozók

A cél nem kicsi, 268 ezer négyzetkilométerről akarják eltüntetni a több tízmilliónyi ragadozót. És bár a pénz – százmillió dollár – megvan a projekt elkedésére, a technológia momentán nem áll rendelkezésre. Vagy a ragadozókat kell egy egyelőre nem létező módszerrel szaporodásképtelenné tenni vagy olyan berendezésekre van szükség, ami kutyaként szagolja ki az állatokat.

A ragadozók csapdával, méreggel, erővel és fortéllyal történő visszaszorítása most is zajlik, de a 2050-re kitűzött célhoz a mostani módszerek nem lesznek elegendőek. James Russell, ausztrál biológus, akit a kormány hívott szakértőnek a projektbe, egészen vad ötleteket is felvet a Vice cikkében: elképzelhető, hogy a patkányok kokainját kell megtalálni, azt a vegyületet, amire kilométerekről is oda gyűlnek az állatok. Vagy ha ilyen nincs, akkor lehet, hogy patkányvadász drónok lesznek a megoldás. Egy biztos, az új-zélandiak háborúban állnak.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Film
BAFTA: Tarolt az Oppenheimer
  • szerző:nuus/MTI
  • 2024. 02. 19.