Tudomány
Megint újraírhatjuk az őstörténetet, most egy algíri leletnek köszönhetően
Pár észak-afrikai kődarab miatt egymillió év ide vagy oda?
Algéria egyik ásatási területéről került elő egy megművelt kődarab, pár faragott csonttal, melyek alapján feltételezhető, hogy a kontinens belsejéből a véltnél jóval korábban vándorolt a modern ember őse észak felé.
A Kelet-Afrikai „Édenkertből” elcsatangolt elődeink fejlődtek is, ahogyan azt Mohamed Sahnouni a tanulmányában feltételezi. A Spanyol Evolúciókutató Intézet munkatársa már 2006 óta végez feltárást az Ain Boucherit nevű körzetben, El-Eulma város mellett. Egy mély szurdokból sorra kerülnek elő a figyelemre méltó tárgyak, melyek egyre régebbieknek bizonyulnak. 2009-2016 közt is szépen duzzadt a kollekció az 1,9 illetve 2,4 millió évesnek bemért eszközökkel.
Evidence from #Algeria changes our view on #EastAfrica as the #cradle of #humankind: The entire #Africa is. #palaeontology @Mat_Duv64 @icaceresoro @jjhublin @DrEleanorScerri
By #MohamedSahnouni > https://t.co/AO1L2PMX0N
By @dvorsky > https://t.co/D1mSsSYa0J pic.twitter.com/62brp8dDpI— Fernando Beretta (@FerBeretta) November 30, 2018
Jó ideig a legkorábbi lelet Afrikában 1,8 millió éves volt, mostanában azonban jóval régebbi megmunkált kövek és csontok is felbukkantak már. Egy etióp találat például 2,6 millió évvel ezelőttre datálható.
Homo Sapiensről mindössze 300 ezer évvel ezelőtti időktől kezdve beszélhetünk, így a most feltárt felszerelések a fajunk kifejlődésének egy korábbi szakaszából származnak.
Tehát nem az történt, hogy csak Kelet-Afrikában zajlott le a faj felemelkedése, hanem egységesen, az egész kontinensen szétszóródva is szintet léptek őseink.
A kutatásban részt nem vevő oxfordi régész, Eleanor Scerri szerint a spanyol kollégák által használt, összetett kormeghatározási módszer megállja a helyét, de tűpontos eredményt szinte lehetetlenség is garantálni.
Úgy tűnik, hogy őseink tényleg egymillió évvel korábban már meghódíthatták Észak-Afrikát. A kontinens továbbra is az emberiség bölcsőjének számít, ami már egy kicsit északibb tájon is ringhatott.
The @cenieh participates with @ipcepatrimonio and @CSIC in the representation of Spain in the development of the European Research Infrastructure for Heritage Science @ErihsEu #ICTSnews@ce_casi @CENIEH_Labs #MohamedSahnouni pic.twitter.com/04LsJq4YFd
— María MartinónTorres (@MMartinonT) September 7, 2018
A tanulmány társszerzője, Isabel Caceres hozzáteszi, hogy a leletek előállítói nem egyszerű dögevők voltak:
Éles késhez fogható kőszerszámokkal szereztek húst, sikeresen versengve a ragadozókkal. Az még nem tisztázott, hogy saját vadász-zsákmányukhoz, vagy csak elhullott állatokhoz fértek hozzá így.
Sajnos emberi maradványok még nem kerültek elő, de feltételezhető, hogy vagy a Homo habilis, vagy akár a kései Australopithecine, azaz a Lucy csoportjába tartozó kolóniák élhettek itt. Így a Gizmodo szerint a tudósok nem dőlhetnek hátra: sok minden előkerülhet még Afrikából, ami borítja a kialakult rendszert.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
