Fantasztikus: a 2024-es nóvarobbanás távcső nélkül is látható lesz

Nem túl gyakori, hogy egy sötét folt az űrben megvilágítja bolygónkat. Nos, a csillagászok pontosan erre számítanak 2024 szeptemberében: a Földtől 3 ezer fényévnyire egy egyszeri nóvarobbanás világítja majd be az éjszakai égboltot – adta hírül a dw.com.

Mi az a nóvarobbanás?

A nóvarobbanás egy csillag meglehetősen drámai felrobbanása, amikor kölcsönhatásba lép egy másik, közeli csillaggal. Ez egy a sok ismétlődő pillanat közül a két szomszédos csillag hosszú, lassú halála során, ugyanabban a rendszerben.

A csillagászok a T Coronae Borealis tüzes robbanására számítanak, amelyet “lángcsillagnak” is neveznek – ezek egyébként „T CrB”-ként ismeretek.

A rendszer két csillagot tartalmaz – egy fehér törpét és egy vörös óriást. A fehér törpe egy valamikor nagyobb csillag rendkívül sűrű maradványa. Nagyjából akkora, mint a Föld, de tömege a mi Napunkéval azonos.

Szomszédja, a vörös óriás a létezése utolsó éveiben jár – lassan megfosztja a hidrogéntől a sűrűbb fehér törpe gravitációs ereje.

Ez a „csillagkannibalizmus” hatalmas nyomás- és hőfelhalmozódást okoz, ami végül óriási termonukleáris robbanást vált ki.

A robbanás azonban nem pusztítja el teljesen a csillagokat, így ez az esemény idővel megismétlődik. Több százezer évig is eltarthat.

A T CrB esetében ez a nóvaesemény nagyjából 80 évente következik be – olyan, akár a Halley-üstökös esemény 76 évente –, így azt a csillagászok a T CrB-t „visszatérő” nóvának nevezik.

Úgy vélik, hogy a T CrB korábbi kitöréseit már 1787 decemberében, sőt i.sz. 1217 októberében is megfigyelték.

Láthatjuk majd a nóvarobbanást távcső nélkül?

Fantasztikus, hogy a válasz igen. Amikor a T CrB kitör, fényereje drámaian megnő, így szabad szemmel több napig is láthatóvá válik.

Az északi koronát kell megtalálnunk – ami egy patkó alakú csillaggörbe a Herkules csillagképtől nyugatra, ideálisan derült éjszakákon figyelhető meg.

Az északi korona megtalálásához keressük meg az északi félteke két legfényesebb csillagát: az Arcturust és a Vegát. A két csillag közötti vonal nyomon követése elvezet az északi koronához, ahol T a CrB található.

Az Európai Űrügynökség szerint már az összes teleszkóp a T CrB felé mutat, az esemény rögzítésére várva, de egyelőre még nincsenek képek.

Mikor lesz látható a nóva?

Minden jel arra utal, hogy a nóva robbanás 2024 szeptemberében következik be. A nóvák azonban kiszámíthatatlanok lehetnek, ezért az asztrofizikusok szerint nehéz pontosan megmondani, mikor fog bekövetkezni az esemény.

A T CrB nóvát utoljára 1946-ban látták a Földről. Első alkalommal pedig több mint 800 évvel ezelőtt, 1217-ben észlelték, amikor egy apát a németországi Ursberg városában feljegyzett „egy halvány csillagot, amely az idő nagy fénnyel ragyogott.”

Az apát hozzátette: a fény több napig tartott és csodálatos jelnek tartották. Más égi eseményeket, például az üstökösöket inkább rossz előjelnek gondolták.

Érdemes tudni ugyanakkor, hogy a csillagászok a szupernóva-eseményeket sokkal régebbi történelmi korokban is rögzítették. A szupernóva első észlelése csaknem 2 ezer évre nyúlik vissza, i.sz. 185-re, amikor a kínai csillagászok egy furcsa „vendégcsillagot” vettek észre az éjszakai égbolton nyolc hónapon át.

(Via)