Ma van az év legrövidebb napja, de miért fontos a téli napforduló?

Azt mindenki tudja jól, hogy a Föld a Nap körül kering, méghozzá egy kissé megdöntött tengely mentén. A két félgömb eltérő mennyiségű napsugárzást kap, ennek mennyisége mindig attól függ, hogy éppen merre tart a bolygónk a pályáján. Ősszel és télen kevesebb a fény, a napsütés, míg tavasszal és nyáron meg több. Az Északi-sark a téli napforduló pillanatában van a legtávolabb a Naptól, mert a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el ilyenkor a Nap sugaraitól, ami addig északról halad délre, de a napforduló után változik az irány: délről észak felé kezd mozogni. Egyébként pedig olyan, mintha a nap ilyenkor leállna, majd visszafordulna abba az irányba, ahonnan jött. És hogy mi van eközben a déli féltekén? Ugyanez csak fordítva: a nyári napforduló az év leghosszabb napja, vagyis minden pont ellentétesen zajlik, a Nap egészen addig délről északra tart, majd ott is megfordul.

Téli napforduló idején szerte a világon ünnepelnek az emberek, amik gyakran ősi, pogány szokásokhoz kötődnek. Ilyen például az ókori rómaiak Saturnaliája, az afroamerikai Kwanzaa, a skandináv Juul, az iráni Yalda, de a mi karácsonyunk és a zsidó Hanukka is a téli napfordulóhoz köthető. Az emberek ilyenkor esznek-isznak, ajándékoznak, van, ahol különféle, egészen komoly vagy egészen vicces rituálékat tartanak, és van, ahol a kultúra mélyére merülnek, de legfőképpen hangosan ünnepelnek – ha már egyszer az év leghosszabb éjszakája van.