Helyek
A New York-i Szabadság-szobor titkai a Függetlenség napján
A Szabadság-szobrot, melynek teljes neve A Szabadság megvilágosítja a világot, Franciaország ajándékozta az Egyesült Államoknak a függetlenségi nyilatkozat centenáriumára, végül tíz év késéssel 1886-ban leplezték le. A szobor ma is sokkal több, mint jelkép, ráadásul számos érdekességet és titkot rejt magában!
Évente több mint 4 millió ember látogat el a szoborhoz Liberty Islandra. Talán ez a legismertebb látványosság Amerikában, és a szobornak ehhez mérten gazdag, évszázados történelme van. A szobor a fáklya tetejéig 46 méteres, a talpazattal együtt ennek majdnem a duplája, 93 méter. A fémtömeg 204 tonnát tesz ki összesen.
Korában az óriási ajándék az Egyesült Államok és Franciaország közötti örök barátságot és szövetséget hivatott jelképezni. A szobrot a francia szobrász, Auguste Bartholdi tervezhette meg hazája megbízására. Franciaország mindösszesen 250.000 dollárt költött a szobor megépítésére és elszállítására, míg az Egyesült Államok 275.000 dollárt azért, hogy megépítse a szobor talpazatát. Utóbbi nagy része egyébként közadakozásból tevődött össze. A franciák lottóból és bálokkal, az amerikaiak színházzal, kiállításokkal, árverezésekkel, de még box-mérkőzésekkel is gyűjtötték a szükséges pénzt.
Egyébként a neve nem mindig volt ez: a szobrász Bartholdi először a szabadság római istennője után Libertas-nak nevezte el. Így A Szabadság megvilágosítja a világot név volt 1924-ig a hivatalos titulusa. Ráadásul a New York-i helyszín sem volt egészen száz százalékos, az illetékesek több várost is komolyan fontolóra vettek. Az elhelyezésért felelős bizottság Bartholdival több helyszínt is megtekintett, Bostont, Sacramentot és Norfolkot is.
A szobor külseje rézből készült, ez a borítás mindössze 2,5 mm vastag, gyakorlatilag akkora, mint egy pénzérméjé. Ennek megfelelően a színe sem volt mindig zöld, hanem szép rézszínű, sárgás-barna volt! Az oxidáció miatt azonban hamar elkezdett átalakulni, 1900 körül már megjelentek rajta zöld foltok, az ötvenedik évfordulójára pedig, 1936-ban tulajdonképpen az egész szobor bezöldült.
A belsejének fémszerkezetét maga Gustave Eiffel tervezte meg. Hihetetlenül stabil, annak ellenére, hogy komolyabb szélben viszonylag nagy mértékben kileng. Ennek köszönhetően még a legdurvább időjárási körülményekkel is képes dacolni!
A fáklyát tartó jobb kézben egy tizennégy méteres létra vezet fel: ezt egyébként 1916-ig bárki megmászhatta, akkor azonban a balesetveszély miatt betiltották. Ma már csak az itt dolgozók mászhatnak fel, ha a világítással van munkájuk. Másik kezében egy táblát tart a függetlenség kikiáltásának dátumával: JULY IV MDCCLXXVI. Koronájának hét ága a földrészeket és a tengereket szimbolizálja. Itt egy kilátó is található, ahova csigalépcső vezet fel.
A szobor legutolsó helyére tett darabja a talpa volt. Ha jobban megnézzük, a Szabadság-szobor jobb lába meg van emelve: itt közlekedtek ki-be a munkások, akik a négy hónapon át tartó a felépítésen dolgoztak. A bal lába ellenben a talpazathoz van láncolva, no nem statikai okokból, hanem azért, hogy a rabszolgaságból kitörő szabadság erejét mutassa meg.
Nem is gondolnánk, hogy milyen sok másolata van a világban a Szabadság-szobornak. Több hivatalos francia, osztrák, német, olasz, japán és vietnami “testvére” is van. Kevesen tudják, hogy a 2001-es terrortámadások óta máig korlátozott a szobor látogathatósága. A szigetet még abban évben megnyitották ugyan, a talpazatra 2004-ig várni kellett, míg a szobrot csak 2009. július 4-én tették újra látogathatóvá, és a látogatók számát is erősen korlátozták.
Forrás: pixabay.com/ParentRap CC0
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
