Külföld
Mint a II. világháború tízszer, csak éppen három hét alatt – erre számíthatunk, ha kitör egy atomháború
Az adatvizualizáció nagymestere, Neil Halloran látványos videóban mutatja be, mennyi áldozattal járna egy egész bolygóra kiterjedő atomháború. Nem nehéz kitalálni, hogy nagyon sokkal...
Egy atomfegyverekkel megvívott új világháborúban mindenki vesztene, sokan pontosan ezért gondolják, hogy azt, hogy az elmúlt 70 évben nem robbant ki újabb világégés, egyértelműen az atomfegyvereknek „köszönhetjük”: olyan erős, és olyan nagy számú nukleáris arzenál jött létre a világon, hogy egyik hatalom sem merte bevetni őket, az atomfegyverektől való félelem tartotta kordában az USA-t és a Szovjetuniót a hidegháború évei alatt mindenféle fegyveres összecsapástól.
Néhányszor persze remegett a léc, és hiába szerelték le azóta az atomfegyverek jelentős részét, most sem lehetünk teljesen nyugodtak, főleg amikor Észak-Korea nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik. Egy atomfegyverekkel megvívott háború súlyos áldozatokkal járna, ezt mutatja be a számok nyelvén Neil Halloran ebben a videóban:
The Shadow Peace, Part 1 – The Nuclear Threat
Sequel to The Fallen of World War II, The Shadow Peace is a web series that combines data-visualization and cinematic storytelling to explore the driving factors of war and peace. Please consider supporting this audience-funded series on Patreon: https://www.patreon.com/neilhalloran The first episode looks at the numbers behind nuclear war and peacekeeping efforts.
Az adatvizualizációval foglalkozó szerző a II. világháború végén Japánra ledobott két bomba pusztítását vette alapul, és innen szorozta fel a várható veszteségeket. Ezek alapján, összefoglalva:
körülbelül a II. világháború által elpusztított összes áldozat tízszerese halna meg egy atomháborúban, csak éppen 6 év helyett 3 hét alatt!
Ez összesen fél milliárd ember, akik közvetlenül a világméretű nukleáris háborúnak esnének áldozatul, rövid idő alatt. Egy ilyen háború azonban további súlyos járulékos következményekkel járna, amik további áldozatokat követelnének, ezek számát viszont már megjósolni sem lehet.
A II. világháború végén az amerikaiak által két Japán nagyvárosra ledobott egy-egy bomba a településen élő emberek körülbelül egyharmadát pusztította el (Hiroshimában 100000-en, Nagaszakiban 65-en haltak meg a bombázás miatt). A sugárzás hatására kialakuló rákos megbetegedések száma is jelentős, de a többség a támadást követő 3 héten belül meghalt, vagy közvetlenül a robbanásban, vagy az akkor szerzett sérülésekben, vagy az utána fellépő sugárbetegségben. Ma is ez várna az áldozatokra.
Azóta viszont a bombák pusztító ereje jócskán megnőtt, de nem a megnövekedett hatásfok az, ami miatt apokalipszissel érne fel egy nukleáris háború: a világ atomhatalmai akkora arzenált halmoztak fel ilyen fegyverekből, hogy egy esetleges konfliktus esetén több ezer nukleáris robbanófejjel ellátott rakéta zúdulna minden kontinensre.
Bár a hideg háború óta az USA és Oroszország is jelentősen leépítette nukleáris arzenálját, még így is rengeteg rakétájuk maradt, előbbinek a becslések szerint 7100, míg utóbbinak 7800 nukleáris töltete maradt hadrendben (a ’80-as években mindkét szám bőven 20000 felett volt). És akkor még ott vannak a kisebb országok is. Jelenleg a két szuperhatalmon kívül az alábbi államok rendelkeznek atomfegyverrel:
- Franciaország (300db)
- Kína (260db)
- Egyesült Királyság (215db)
- Pakisztán (120db)
- India (115db)
- Izrael (80db)
- Észak-Korea (7db)
Ahogy Hiroshima és Nagaszaki esetében, a pusztítás az első három hétben lenne a legnagyobb, de csak ez után jönne majd az atomháború utóhatása, a hétköznapi nyelven csak nukleáris télként emlegetett éghajlatváltozás: a robbanások annyi port juttatnának a légkörbe, hogy az így képződött felhők miatt sokkal kevesebb napfény jutna el a Föld felszínére. Az akár évekig is eltartó lehűlés súlyos hatással lenne a mezőgazdaságra, az éhínségek újabb halálos áldozatokat követelnének. De még így is: a rendelkezésre álló adatok szerint
nem valószínű, hogy egy globális méretű atomháború teljesen ki tudná pusztítani az emberiséget.
De inkább ne próbáljuk ki!
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
