Egészség
Már tudjuk, miért nem dőlnek ki a nők, míg a férfiakat kiüti egy fertőzés
A brit tudósok megtalálták erre is a magyarázatot: lehet, hogy a szoptatás a kulcs.
A vírusok és baktériumok annyira nem okosak, hogy szelektálnának a gazdatestek között, és a nemek immunrendszerének különbözősége sem biztos, hogy felelős ezért. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a nők azért vészelik át a fertőzéseket enyhébb tünetekkel, mert amúgy több embernek adhatnák tovább.
A tuberkolózisba másfélszer annyi férfi hal bele, mint nő, az Epstein-Barr vírus kétszer, míg a papillomavírus ötször nagyobb pusztítást tud végezni a férfiak körében.
A londoni Royal Holloway Egyetem szakemberei, Francisco Úbeda és Vincent Jansen kimutatták, hogy az asszonyok a fertőzéseket potenciálisan tovább adhatnák a gyerekeiknek, várandósság, szülés vagy szoptatás során is, így egy evolúciós nyomás van a vírusokon, hogy gyengédebben bánjanak a nőkkel – vagy fordítva, hogy a nők legyenek keményebbek velük szemben.
A kórokozó úgy fertőz, hogy másolatokat készít magáról a gazdatesten belül. Az áldozat ennek elkerülhetetlen következményeként betegszik le. A tudósok matematikai modellek segítségével vizsgálták azokat a vírusokat, amelyek mindkét nemet érintették, de a kisgyerekes nőknek valahogy kevesebb bajt okoztak.
Ez az evolúciós nyomás-elmélet egy régi ügy végére is pontot tehet: a T-sejtes, leukémiát vagy limfómát okozó vírus a japán férfiakat nem kíméli, míg az ottani nők jó eséllyel megússzák. Viszont a Karib-térségben egyformán veszélyes, mindkét nemre. A magyarázat az lehet, hogy a felkelő nap országában a kismamák tovább szoptatják az utódokat, míg a karibi hölgyek hamarabb átállnak a hozzátáplálásra.
Hogy a vírus hogyan képes felismerni, milyen testbe került, arra is van elképzelésük:
Valószínűleg a hormonokban van a válasz. És ha létezik ilyen azonosító mechanizmus, akkor azt be lehet csapni.
– vázolja Jansen a lehetséges gyógymódot. Ha el tudják hitetni a vírussal, hogy kismamával van dolga, akkor nyert ügye van a betegnek.
Van, aki szerint nem ilyen egyszerű a magyarázat. Például baltimore-i tudós, Sabra Klein szerint a japán és karibi esetek eltérése alapulhat pusztán etnikai vagy kulturális különbözőségen is.
Jensen épp ezért csirkéket is vizsgálni fog, hogy a szárnyasokban a fertőzések nyomán kialakuló rákbetegségek is adjanak számára újabb információkat: hátha a kakasok több tumort produkálnak, mint a tyúkok.
Némi brit humorral zárja a New Scientist-beli feltegetéseit:
A férfiak, ha kidőlnek, kiváló ürügy lesz számukra, hogy nem kell dolgozni menni – lehet hogy ez a leginkább kézenfekvő indok.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
