Elhízás, depresszió: van kapcsolat az anya egészsége és a gyermek autizmusa között?

Lehet reális kapcsolat a gyermek autizmusa és az anya egészsége között? Összefügghet a terhesség alatti elhízás vagy depresszió azzal, hogy autista lesz az utód? A kapcsolat nem jelent ok-okozati összefüggést a kutatók szerint.

Az autizmus okainak megértésére irányuló kutatások során egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az anyák egészsége a terhesség alatt.

Magyarázható a gyermek autizmusa elhízással és depresszióval?

A kutatók részben asszociációs vizsgálatokra alapozva úgy gondolják, hogy a várandósság alatti elhízás és depresszió autizmushoz vezethet a gyermeknél, azáltal, hogy ezek az állapotok befolyásolják a magzat idegrendszeri fejlődését.

Ezzel a nézettel azonban szembemegy egy több mint 1 millió dán gyermeket és családjukat vizsgáló, tanulmány, amely a Nature Medicine folyóiratban jelent meg.

A kutatók több mint 200 olyan egészségügyi állapotot elemeztek, amelyek jelentkeztek ezen gyermekek anyáinál a terhesség előtt vagy alatt.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekek autizmus diagnózisához fűződő feltételezett összefüggések közül sok nem lehet ok-okozati összefüggés, hanem a családon belüli öröklött genetikai változatokat vagy környezeti tényezőket tükrözi.

Olvasd el ezt is: Egyre több város vezeti be az autizmusbarát turizmust

Håkan Karlsson, a Karolinska Institute idegtudósa – aki nem vett részt a tanulmányban -, úgy fogalmazott: ez egy nagyon átfogó és jól sikerült tanulmány, amely azt sugallja, hogy „a terhes nők várandósság alatt elszenvedett állapotai valószínűleg nem okoznak a gyermeknél autizmust”.

A tanulmány eredményei összecsengenek a növekvő nézettel, miszerint a közös genetika sok mindent megmagyarázhat az anyai egészség és az autizmus közötti nyilvánvaló összefüggéseket illetően– jegyezte meg Brian Lee, a Drexel Egyetem epidemiológusa.

Másokkal együtt arra figyelmeztetett: a tanulmány nem zárja ki, hogy bizonyos terhességi állapotok okozói szerepet játszhatnak az autizmusban, s nem azonosítja azokat a tényezőket sem, amelyek befolyásolják az autizmus valószínűségét.

Korábbi kutatások egyébként olyan állapotokat hoztak összefüggésbe a gyermek autizmusának megnövekedett valószínűségével, mint az anyai elhízás, a pszichiátriai rendellenességek és a terhességi vagy születési szövődmények.

Az ilyen eredmények bizonyos várandós anyákban azt az érzést kelthetik, hogy „ha ilyen vagy olyan állapot alakul ki náluk, megnőhet a gyermek autizmusának esélye” – mondta el Magdalena Janecka, a New York-i Egyetem Grossman School of Medicine epidemiológusa, az új tanulmány társszerzője.

Más okok is állhatnak a gyermek autizmusa hátterében

Számos közelmúltbeli tanulmány rámutatott ennek az érvelésnek a hibáira – megjegyezve, hogy a megfigyelt kapcsolatok valójában a szülőktől a gyermekekre átadott autizmusra való genetikai hajlamot, vagy a közös környezeti tényezőket tükrözhetik, például a kitettséget a szennyező anyagoknak, amelyek szintén összefüggésben állnak az állapottal.

Egy 2022-es tanulmány például többezer norvég szülő bevonásával felfedezte, hogy az idegrendszeri fejlődési állapotokhoz, köztük az autizmushoz kapcsolódó genetikai variánsokat hordozó emberek nagyobb valószínűséggel tapasztaltak terhességgel összefüggő egészségügyi problémákat, amelyek ugyanazokkal az idegrendszeri fejlődési állapotokkal kapcsolatosak a gyermekeknél.

Ez inkább a genetikai változatok öröklődésére utal, nem pedig maguk az anya egészségügyi problémái magyarázzák a megnövekedett esélyt – jegyezték meg a tanulmány szerzői.

Gyermek autizmusa és a családi zavar

Az új kutatás során Janecka és munkatársai még nagyobb csoportban szisztematikusan tesztelték ezt az úgynevezett családi zavart. 1998 és 2015 között nagyjából 1 millió gyermek adatait használták fel a dán nemzeti egészségügyi nyilvántartásban, akik közül több mint 18 ezernél diagnosztizáltak autizmus spektrum zavart.

Ezt követően a kutatócsapat megvizsgálta az anyák egészségét, a gyerekek anyáinál dokumentált egészségügyi állapotokat. Ezen állapotok közül harminc – köztük a depresszió és a különböző terhességi szövődmények – összefüggést mutattak az autizmus diagnózisával, még azután is, hogy a csapat statisztikai elemzéseket végzett, hogy megpróbálja figyelembe venni a társadalmi-gazdasági, demográfiai és egyéb ismert zavaró tényezőket.

A kutatók ezután ezen „összezavarásokat” keresték a családokban. Janecka csapata először elemezte az autizmus előfordulását azon családokban, ahol egynél több gyermeket neveltek, s ahol az anyánál fennállt bizonyos egészségi állapot egyik terhesség alatt, a másikban viszont nem.

A 30 állapot többségénél kiderült, hogy a gyermek-autizmus diagnózisának valószínűsége a testvérek között viszonylag stabil, függetlenül attól, hogy melyik terhességet érintette.

Sőt, a gyermekek apjánál dokumentált egészségügyi problémák az autizmus diagnózisának hasonló valószínűségével jártak együtt, mint az anyai állapotok.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a családi összezavarás széles körben elterjedt a megfigyelt asszociációkban, gyengítve azt az érvet, hogy az anyai egészségi állapotok közvetlenül okozzák az autizmust, azzal, hogy befolyásolják a méhen belüli fejlődést – jegyezte meg Janecka.

Hozzátette: bizonyos állapotok, így az elhízás és mentális egészségi rendellenességek, például a depresszió esetében erősebbek voltak a zavaró tényezők, mint mások, például a terhességi cukorbetegség.

Lee és mások óva intenek attól, hogy az eredményeket úgy értelmezzük: a gyermek autizmust egyáltalán nem befolyásolja az anyai egészség, vagy az teljesen genetikailag meghatározott.

A tanulmányban alkalmazott elemzések „tompa eszközök”, amelyek nem férnek hozzá az autizmus hátterében álló mechanizmusokhoz – tette hozzá.

Kritikák a tanulmány kapcsán

Egyes tudósok kritizálják a tanulmány azon állítását is, hogy „a megfigyelési összefüggések többsége családi szintű tényezőknek tulajdonítható”.

Peter Tennant, a Leedsi Egyetem epidemiológusa szerint a tanulmány nem használta azokat a speciális statisztikai módszereket, amelyek az ok-okozati összefüggésekre vonatkozó állításokhoz szükségesek, így nehezen vonható le végleges következtetés.

Megjegyezte azt is, hogy további zavaró tényezők is lehetnek – például az, hogy egy terhes nő milyen gyakran vett igénybe egészségügyi ellátást, ami valószínűleg önmagában is összefüggésbe hozható az adott személy egészségével – torzíthatta a vizsgálati eredményeket.

Janecka a lehetséges zavaró tényezőt elismerte, bárn azt nem tartja valószínűnek, hogy erős hatása lett volna – kitart a csapat következtetései mellett.

Mint mondta, csapata azon dolgozik, hogy eredményeit dán családok genetikai adataival kombinálja, s megvizsgálja, vajon a közös gének megmagyarázhatják-e az anyai egészség és a gyermek autizmusa közötti összefüggéseket. Hozzátette: a szülők és a családok megérdemlik, hogy ismerjék ezeknek az egészségügyi állapotoknak a valódi szerepét gyermekükben.

Olvasd el ezt is: Megnyílt Magyarország első autista mintalakása

(Via)