“A szankció alkalmazása pedig indokolatlan és elfogadhatatlan” – mondvacsinált indokokkal büntetik a kereskedőket

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint viszont van két olyan kiemelt esetkör, amikor a kiskereskedőket annak ellenére szankcionálja a fogyasztóvédelem, hogy a jogszabály nem, vagy rajtuk kívül álló okból nem betartható – írja a 24.hu.

Az OKSZ közleménye szerint az árstop 2022. februári indítása óta többször előfordult, hogy a beszállítók, az élelmiszerfeldolgozók a kereskedőkkel kötött megállapodások ellenére nem, vagy csak hiányosan, esetleg késve szállítottak az áruházak részére az árstopos termékekből.

Mint ismert, ez történt korábban az étolaj és a hús esetében is, hol a termés mennyisége, az állatállomány létszáma vagy betegsége miatt kevesebb terméket állítottak elő a gyártók. Jelenleg a burgonya esetében is hasonló a helyzet. Sem Magyarországon, sem az EU területén nincs megfelelő mennyiségben, mivel a tavaly termett mennyiség már értékesítésre került, és egyelőre az új krumpli terem.

Sajnálatos módon a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során a kereskedők hiteles igazolásai ellenére sem veszik figyelembe, hogy az árstopos termék kihelyezése a beszállítás elmaradása miatt hiányos, vagy éppen nem is kapható az adott élelmiszer, mert nem termett, vagy elfogyott. Az ilyen ellenőrzések és szankciók feleslegesen kötik le a kiskereskedők és a hatóság dolgozóinak munkaerejét, a szankció alkalmazása pedig indokolatlan és elfogadhatatlan, mivel olyan okból marasztalják el a kiskereskedőket, amelyért nem felelhetnek

– írja az OKSZ közleményében.

Megjegyzik azt is, a kereskedelmi dolgozóktól hatalmas mennyiségű adatot kér számon a fogyasztóvédelem a készletekről, a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során ugyanakkor gyakori jogértelmezési vitaforrás a készletszámítás módszerének kérdése.

További részletek itt olvashatóak.