Egészség
Van egy második agyunk is, a bél-agy, ami sokkal izgalmasabb, mint azt gondoltuk róla
Hallgass a belső hangodra, lehet, hogy ez volna az?
A belünknek külön elméje van. Nemcsak az agyunk szürkeállománya tudja a dolgokat előre mozdítani, hanem a pocakunk mélyén is rejlik egy okos szerv. Tudósok a neuronok egy új mintázatát tárták fel, melyek egy saját információs hálózatot izzítanak be: ez által képesek hatni a bélműködésre.
Aprópénzre váltva: itt dől el az, hogyan kakáljunk.
A „második agy”, amit a tudomány bélidegrendszerként azonosít, közel 400 millió idegsejtből tevődik össze, több tucat féle ingerületátvivő anyaggal, melyek átjárják a belsőségeinket. Az agyunkon kívül sehol máshol nincs ennyi neuron egy kupacban, melyek a központi idegrendszertől szinte függetlenül is képesek működni. Ez a szisztéma ráadásul párbeszédben is van a fejünkkel; és ha a bolygóidegről leválasztjuk, akkor is normálisan fog az emésztőszerven belüli idegrendszer működni.
Hatása a testünkre messzire nyúlik, de például a döntéshozásban konkrétan nem vesz részt, és tudatosság jelét sem adta, legalábbis eddig. Az elfogyasztandó ételre sem fog maga javaslatot tenni, épp elég neki a kusza emésztési folyamatok megregulázása.
Ausztrál tudósok az egerek belsőségeit vették górcső alá: újszerű mintázatú, ritmikusan koordinált idegi kisüléseket mutattak ki, melyek közvetlenül késztették mozgásra a vastagbél körüli izmokat. Ettől a székletszerű anyagok ütemesen meglódultak a bélben. Az újfajta képalkotó eljárásoknak köszönhetően észrevették, hogy a megfigyelt idegsejtek ismétlődően, szimultán sültek ki, hogy ugyanolyan gyakran stimulálják az izmokat.
Ez a bél-idegrendszeri működés időlegesen képes koordinálni az (elektromos) aktivitást, többnyire a bél teljes hosszára kierjedően.
A belekben még sok titok rejlik, melyek feltárására több kutató is rászánta már magát – és munkájukból kiderül: még összetettebb és rafináltabb ez a rendszer, mint amit korábban véltük róla. Odáig is elmehetünk, hogy a tények összessége alapján kijelenthetjük: e traktus szerepet játszhat az érzelmi életünk és akár még az elménk állapotában is.
Csak pár példa: a szerotonin – azaz a neurotranszmitter, amitől jól érezzük magunkat – is itt jön létre 90 százalékban, és a körülrajongott dopamin mennyiségének a fele is innen származik. Még az sem zárható ki, hogy ez a részünk előbb fejlődött ki, mint az agyunk vagy a központi idegrendszerünk, említi meg az IFL Science.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
