Tudomány

A dopamin a molekulák Kim Kardashianje, miatta kockulnánk annyit?

  • Szerző:nuus
  • 2018.03.06 | 15:23

Nem tudsz leszakadni a telefonról, gépről, tabletről? Ez a részecske az oka! Erős a kémia, ha kényszeresen lógsz a közösségi oldalakon.

Tudjuk, a technológia ellenállhatatlan: végérvényesen befolyásolja a viselkedésünket. De hogy hogyan zajlik maga a folyamat, azt eddig csak tippelni tudtuk. Nemrégiben Sean Parker, a Facebook 38 éves alapító elnöke őszinteségi rohamában azt találta mondani, hogy a közösségi média azért jött létre, hogy összehozza az embereket, de kiderült, hogy inkább szétválasztja őket.

A cégtől 2005-ben kilépett szakember szavaiban ott rejlik, hogy a minőségi idő és a kivívott figyelem a két kulcskifejezés:

Egy adag dopamin-löketet kapsz, ha lájkolnak vagy kommentelik a bejegyezésedet, fotódat.

Azaz: egyszem molekulára épül a minden felett álló Facebook birodalom. A dopamint 1957-ben fedezték fel, mely egy neurotranszmitter fajta, a közel kéttucat hasonló közt. Ezek az ingerületátvivő anyagok sürgős kémiai üzeneteket köröztetnek a testünkben. Molekulák, melyek nemcsak az idegsejteket mozdítják be, de a szívverést és a levegővételt is biztosítják. A dopamin pedig azért felel, hogy például igyunk egy pohár vizet, ha megszomjazunk, és még szaporodásra is késztet, hogy a génjeink halálunk után is fenn maradhassanak.

A post shared by BlackOut (@blckout.official) on

Még az ’50-es években, a Parkinson-kór kutatása kapcsán bukkantak erre a hírvivő molekulára, melynek hiánya szerepet játszik a fenti neurológiai betegség kialakulásában is. Majd a ’80-as években Wolfram Schultz cambridge-i professzor patkánykísérletei megmutatták, hogy a középagy belsejében zajlik le a tettek jutalmazásának folyamata, melynek kulcsa a dopamin. Emiatt a molekula miatt beszélünk vágyról, ambícióról és szexuális hajtóerőről is.

A jutalmazott viselkedésből pedig hamar szokás válik, de hogy magát a gyönyörteli érzést hogyan okozza a dopamin, azt akkor még nem tárták fel teljes egészében.

Ez a hírvivő késztet arra, hogy tegyünk valamit a szükségletünk kielégítéséért, kezdve a fűtés feltekerésétől, ha éppen fáznánk. A Pinteresten egy csokor dopamin-témájú tetoválást találunk, és a vegyület képletét megtalálhatjuk már az Amazon szakácskönyveiben is: hogyan diétázzunk úgy, hogy a dopamin szintünk emelkedjen, így a lelki egészségünket is biztosítsuk.

Megtaláltuk azt a mutatót az agyban, ami a számunkra legfontosabb viselkedést jelöli. Mindannyian ugyanígy kötődünk egy bizonyos tevékenységhez.

Innentől hírességnek számít a dopamin, melynek árnyékában tevékenykedik többek közt a közérdeklődésre számot nem tartó aszparagin és noradrenalin is. Vaughan Bell, a brit klinikai pszichológus találóan

a molekulák Kim Kardashianje

névvel illette a vegyületet, ugyanis a bulvársajtó legalább akkora cécót kanyarított azóta köré.

A Sun címlapján virító,

A sütitől olyan függő leszel, mint a kokaintól?

összeállítás alapján a kedvenc kaják képére megőrülő alanyok máris bekerültek a keménydrogosok közé. Persze gyakran ledobják a dopamin-bombát a Szilícium-völgyre is, ahol a szakik az egyre tökéletesebb appok titkos receptjeit csiszolgatják. A profitszerző alkalmazások célja úgyis az, hogy minél több időt szánjunk rájuk.

A Dopamine Labs nevű, megosztó kaliforniai start-up cég arra esküszik, hogy felviszi a molekulád szintjét, ha futsz, diétázol vagy éppen gépen játszol.

A 28 éves alapító, Ramsay Brown elmondja, hogy ez a vegyület a letehetetlen eszközök megjelenése előtt pár évvel már ott mocorgott a horizonton, mint egy szexi dolog.

Ez maga a sex&drugs&rock’n’roll-molekula. Rengeteg oldala van, és az emberek, amint a nevét meghallják, felpörögnek tőle. A glutamátot hiába emlegetnéd, nem váltanál ki vele ilyen hatást. Ez az öröm hírvivője.

Akárcsak Kardashianék, a dopamin is kapott hideget-meleget, 2017-ben is:

Milyen gonosz a tech?

címmel a New York Times cikkírója, David Brooks verte el a port a helyzettel visszaélő iparon:

A technológiával foglalkozó cégek felfogták, mi az, ami sürgeti az agyat. Ennek megfelelően szállítják csábító termékeiket, minket fogyasztásra kényszerítve. A közösségi média oldalak is ugyanígy jutalmaznak.

Erre helyezi a hangsúlyt a pszichológus BF Skinner is, aki szerint a szerencsejátékos, ha úgy érzi, hogy a nyerőgépnél rámosolyog a szerencse, elönti a dopamin; pont, mint mikor a patkányok megkapják az áhított falatot a tudósoktól. Ennek a megerősítésére a legjobb módszer az, ha össze-vissza jön a jutalom, nem mindig ugyanakkor.

Natascha Schüll professzor, aki a vegasi kaszinókra specializálódott, lerántja a leplet a Facebook-éráról is: muszáj ránéznünk gyakran az oldalra, hátha pont elcsípjük azt, ami az életünket megédesítve, megerősít minket.

A jutalom random érkezése

egy fontos összetevő a Dopamin Labnál is: a futó appjuk ezért tartalmaz egy váratlanul felbukkanó, elismerő pacsit vagy konfettiesőt, ha a futó teljesítette az aznapi penzumot.

Mikor befejezed a távot, az alkalmazás rákérdez a rendszerben, hogy jól esne-e neked egy gratuláló meglepetés, ami lelkesedéssel tölt majd el.

Brown elmagyarázza, hogy náluk mesterséges intelligencia adagolja a jutalmazást. Mégis működik, ugyanis az ügyfelek 30 százalékkal gyakrabban futnak, a kezdő állapotukhoz képest. Van diétás szolgáltatásuk is, ahol 11 százalékkal javult a tudatos étkezés. Egy mikrohitel programjuk is fut, ami szintén jól teljesít: ügyfeleik 14 százaléka ez által határidő előtt ki tudja fizetni a tartozását.

Kiberzaklatás-ellenes appunk pedig 167 százalékos hatékonysággal működik: a fiatalok sűrűbben küldenek egymásnak bátorító üzeneteket, mely gesztust a rendszerünk animált gif jutalmakkal honorál.

A technológiától – és így: a dopamintól- való függőség lassan tényleg eléri a dohányzás és a drog mértékét. Minden olyan kábítószer, mely képes a viselkedést megváltoztatni, az amfetamintól a kokainig, a szesztől a nikotinig, érinti a dopamin-rendszert. A drogok használata összeköti a jutalmazó rendszert a prefrontális kéreggel, mely segít az impulzusok elfojtásában. Minél többször drogozik az illető, annál nehezebb leállnia.

A természetellenesen sok jutalom elönti az agyat. Túlstimulálja, ami függőséghez vezet. Ekkor elvesztjük az akaraterőnket. Az evolúció nem készítette fel az elmét ezekre a drogokra, melyek tönkrevágják ezt a fontos és nélkülözhetetlen rendszert. Nem kéne ezt tennünk, de sajnos megtehetjük.

A dopamin erejének negatív hatását a Parkinson-gyógyszereknél láthatjuk: elárasztják az agyat ezzel a vegyülettel, mire a betegek 10 százaléka szerencsejáték-függő lesz.

Brownék is tudják, hogy a tűzzel játszanak: próbálják is etikai keretbe foglalni azt, ami náluk folyik:

Időt töltünk a fejlesztőinkkel, hogy megértsük, mit és miért hoznak létre. Teszteljük erkölcsi szempontból is az alkalmazásainkat: meg fogjuk ezzel változtatni az ügyfelek viselkedését? Az emberiség javát fogjuk ezzel szolgálni? Ha nem is, de legalább ne rontsunk a helyzetükön.

Beláthatatlan következmények

Hiába a tiszta szándék, mindenre mégsem lehet felkészülni, a tavaly Brain Prize-ban részesült Schulz szerint:

„Nem tudjuk, hogy az appok maguk okozhatnak-e függőséget. Ha egy bizonyos helyzetet teremtünk, azzal is képesek vagyunk hatékonyan megváltoztatni az emberek viselkedését; ahelyett, hogy például megütnénk őket vagy tudatmódosítót adnánk nekik. Ellentmondásos a szituáció, ugyanis elmondjuk nekik, mi a jó számukra, ami rizikós lehet. Becsatornázzuk az illetőt egy rendszerbe, aminek révén dopaminhoz jut, ha megtesz valamit – de ebből következhet az, hogy nem lesz képes aztán kilépni ebből a programból. Nem azt mondom, hogy a tech cégek csak ártanak: mert talán segítenek is. De csínján bánnék ezzel az egésszel.”

Brown elvileg a jó ügyért hozza össze ezeket a rendszereket: a pozitív hatásokat a legbiztonságosabb és -logikusabb úton éri el, hozzájárulván az emberi elme fejlődéséhez. Felhasználja ezt a természetes molekulát, hogy helyes szokásokat építsen ki.

Be tudjuk zárni a szakadékot a vágyak és a viselkedés között, és olyan programokat nyújtunk, melyek többé teszik, felvirágoztatják az ügyfelet. A termékünk egy olyan játékgép, amellyel csak nyerhetsz.

A dopamin ezt teszi

Ez a lényeges neurotranszmitter különböző üzeneteket szállít, melyeket még mindig nem térképeztünk fel teljes körűen. A fő feladata a tanulás segítése: rájövünk általa, mit érdemes elsajátítanunk, mert az a cselekvés fog jutalmat eredményezni. Emellett az emlékezés, figyelem, hangulat, gondolkodás, alvás és a mozgás irányításának területét is érinti.

Az ember és az emberszabású majmok közti egyik fő különbség a dopamin szintje: a connecticuti Nenad Sestanék bebizonyították, hogy a mi törzsdúc-idegsejtjeink 1,5 százaléka képes a vegyület előállítására, míg a majmoké csak ennek harmada.

Még nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy az általunk megfigyelt mennyiségi különbségek felelnek-e az ember és a csimpánz közti, agyi eltérésekért. De feltesszük, hogy ezek a sejtek működnek közre a gondolkodás és viselkedés sajátosan emberi aspektusaiban.

summázza a The Guardian.

A post shared by Kailey Mae (@cupid_dabs) on

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Hogy tetszett? Regisztrálj, és csak azt kapod, ami igazán érdekel!
Belföld
Külföld
Bulvár
Tech
Tudomány
Lepj meg!

Belépve nem neked kell a hírek után menned!*

*Hiszen a hírfolyamodba viszi a folyamatosan tanuló algoritmusunk Regisztrálok!
Még többet innen:
The Guardian
Tetszett a cikk?

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
A következő cikkek betöltése folyamatban...