Tudomány
A dopamin a molekulák Kim Kardashianje, miatta kockulnánk annyit?
Nem tudsz leszakadni a telefonról, gépről, tabletről? Ez a részecske az oka! Erős a kémia, ha kényszeresen lógsz a közösségi oldalakon.
Tudjuk, a technológia ellenállhatatlan: végérvényesen befolyásolja a viselkedésünket. De hogy hogyan zajlik maga a folyamat, azt eddig csak tippelni tudtuk. Nemrégiben Sean Parker, a Facebook 38 éves alapító elnöke őszinteségi rohamában azt találta mondani, hogy a közösségi média azért jött létre, hogy összehozza az embereket, de kiderült, hogy inkább szétválasztja őket.
Alexandra and I are honored to receive the @UCLA Kaleidoscope Philanthropic Leadership Award. @UCLA is a global lead in life sciences. pic.twitter.com/vPHyCbQYnl
— Sean Parker (@sparker) May 6, 2017
A cégtől 2005-ben kilépett szakember szavaiban ott rejlik, hogy a minőségi idő és a kivívott figyelem a két kulcskifejezés:
Egy adag dopamin-löketet kapsz, ha lájkolnak vagy kommentelik a bejegyezésedet, fotódat.
Azaz: egyszem molekulára épül a minden felett álló Facebook birodalom. A dopamint 1957-ben fedezték fel, mely egy neurotranszmitter fajta, a közel kéttucat hasonló közt. Ezek az ingerületátvivő anyagok sürgős kémiai üzeneteket köröztetnek a testünkben. Molekulák, melyek nemcsak az idegsejteket mozdítják be, de a szívverést és a levegővételt is biztosítják. A dopamin pedig azért felel, hogy például igyunk egy pohár vizet, ha megszomjazunk, és még szaporodásra is késztet, hogy a génjeink halálunk után is fenn maradhassanak.
Még az ’50-es években, a Parkinson-kór kutatása kapcsán bukkantak erre a hírvivő molekulára, melynek hiánya szerepet játszik a fenti neurológiai betegség kialakulásában is. Majd a ’80-as években Wolfram Schultz cambridge-i professzor patkánykísérletei megmutatták, hogy a középagy belsejében zajlik le a tettek jutalmazásának folyamata, melynek kulcsa a dopamin. Emiatt a molekula miatt beszélünk vágyról, ambícióról és szexuális hajtóerőről is.
A jutalmazott viselkedésből pedig hamar szokás válik, de hogy magát a gyönyörteli érzést hogyan okozza a dopamin, azt akkor még nem tárták fel teljes egészében.
Ez a hírvivő késztet arra, hogy tegyünk valamit a szükségletünk kielégítéséért, kezdve a fűtés feltekerésétől, ha éppen fáznánk. A Pinteresten egy csokor dopamin-témájú tetoválást találunk, és a vegyület képletét megtalálhatjuk már az Amazon szakácskönyveiben is: hogyan diétázzunk úgy, hogy a dopamin szintünk emelkedjen, így a lelki egészségünket is biztosítsuk.
Megtaláltuk azt a mutatót az agyban, ami a számunkra legfontosabb viselkedést jelöli. Mindannyian ugyanígy kötődünk egy bizonyos tevékenységhez.
Innentől hírességnek számít a dopamin, melynek árnyékában tevékenykedik többek közt a közérdeklődésre számot nem tartó aszparagin és noradrenalin is. Vaughan Bell, a brit klinikai pszichológus találóan
a molekulák Kim Kardashianje
névvel illette a vegyületet, ugyanis a bulvársajtó legalább akkora cécót kanyarított azóta köré.
A Sun címlapján virító,
A sütitől olyan függő leszel, mint a kokaintól?
összeállítás alapján a kedvenc kaják képére megőrülő alanyok máris bekerültek a keménydrogosok közé. Persze gyakran ledobják a dopamin-bombát a Szilícium-völgyre is, ahol a szakik az egyre tökéletesebb appok titkos receptjeit csiszolgatják. A profitszerző alkalmazások célja úgyis az, hogy minél több időt szánjunk rájuk.
A Dopamine Labs nevű, megosztó kaliforniai start-up cég arra esküszik, hogy felviszi a molekulád szintjét, ha futsz, diétázol vagy éppen gépen játszol.
“We’re really living in this new era that we’re not just designing software anymore, we’re designing minds.” https://t.co/l4Ob9nZuRJ
— CBC News (@CBCNews) November 3, 2017
A 28 éves alapító, Ramsay Brown elmondja, hogy ez a vegyület a letehetetlen eszközök megjelenése előtt pár évvel már ott mocorgott a horizonton, mint egy szexi dolog.
Ez maga a sex&drugs&rock’n’roll-molekula. Rengeteg oldala van, és az emberek, amint a nevét meghallják, felpörögnek tőle. A glutamátot hiába emlegetnéd, nem váltanál ki vele ilyen hatást. Ez az öröm hírvivője.
Akárcsak Kardashianék, a dopamin is kapott hideget-meleget, 2017-ben is:
Milyen gonosz a tech?
címmel a New York Times cikkírója, David Brooks verte el a port a helyzettel visszaélő iparon:
A technológiával foglalkozó cégek felfogták, mi az, ami sürgeti az agyat. Ennek megfelelően szállítják csábító termékeiket, minket fogyasztásra kényszerítve. A közösségi média oldalak is ugyanígy jutalmaznak.
Erre helyezi a hangsúlyt a pszichológus BF Skinner is, aki szerint a szerencsejátékos, ha úgy érzi, hogy a nyerőgépnél rámosolyog a szerencse, elönti a dopamin; pont, mint mikor a patkányok megkapják az áhított falatot a tudósoktól. Ennek a megerősítésére a legjobb módszer az, ha össze-vissza jön a jutalom, nem mindig ugyanakkor.
Natascha Schüll professzor, aki a vegasi kaszinókra specializálódott, lerántja a leplet a Facebook-éráról is: muszáj ránéznünk gyakran az oldalra, hátha pont elcsípjük azt, ami az életünket megédesítve, megerősít minket.
A jutalom random érkezése
egy fontos összetevő a Dopamin Labnál is: a futó appjuk ezért tartalmaz egy váratlanul felbukkanó, elismerő pacsit vagy konfettiesőt, ha a futó teljesítette az aznapi penzumot.
Mikor befejezed a távot, az alkalmazás rákérdez a rendszerben, hogy jól esne-e neked egy gratuláló meglepetés, ami lelkesedéssel tölt majd el.
Brown elmagyarázza, hogy náluk mesterséges intelligencia adagolja a jutalmazást. Mégis működik, ugyanis az ügyfelek 30 százalékkal gyakrabban futnak, a kezdő állapotukhoz képest. Van diétás szolgáltatásuk is, ahol 11 százalékkal javult a tudatos étkezés. Egy mikrohitel programjuk is fut, ami szintén jól teljesít: ügyfeleik 14 százaléka ez által határidő előtt ki tudja fizetni a tartozását.
Kiberzaklatás-ellenes appunk pedig 167 százalékos hatékonysággal működik: a fiatalok sűrűbben küldenek egymásnak bátorító üzeneteket, mely gesztust a rendszerünk animált gif jutalmakkal honorál.
A technológiától – és így: a dopamintól- való függőség lassan tényleg eléri a dohányzás és a drog mértékét. Minden olyan kábítószer, mely képes a viselkedést megváltoztatni, az amfetamintól a kokainig, a szesztől a nikotinig, érinti a dopamin-rendszert. A drogok használata összeköti a jutalmazó rendszert a prefrontális kéreggel, mely segít az impulzusok elfojtásában. Minél többször drogozik az illető, annál nehezebb leállnia.
A természetellenesen sok jutalom elönti az agyat. Túlstimulálja, ami függőséghez vezet. Ekkor elvesztjük az akaraterőnket. Az evolúció nem készítette fel az elmét ezekre a drogokra, melyek tönkrevágják ezt a fontos és nélkülözhetetlen rendszert. Nem kéne ezt tennünk, de sajnos megtehetjük.
A dopamin erejének negatív hatását a Parkinson-gyógyszereknél láthatjuk: elárasztják az agyat ezzel a vegyülettel, mire a betegek 10 százaléka szerencsejáték-függő lesz.
Brownék is tudják, hogy a tűzzel játszanak: próbálják is etikai keretbe foglalni azt, ami náluk folyik:
Időt töltünk a fejlesztőinkkel, hogy megértsük, mit és miért hoznak létre. Teszteljük erkölcsi szempontból is az alkalmazásainkat: meg fogjuk ezzel változtatni az ügyfelek viselkedését? Az emberiség javát fogjuk ezzel szolgálni? Ha nem is, de legalább ne rontsunk a helyzetükön.
Beláthatatlan következmények
Hiába a tiszta szándék, mindenre mégsem lehet felkészülni, a tavaly Brain Prize-ban részesült Schulz szerint:
„Nem tudjuk, hogy az appok maguk okozhatnak-e függőséget. Ha egy bizonyos helyzetet teremtünk, azzal is képesek vagyunk hatékonyan megváltoztatni az emberek viselkedését; ahelyett, hogy például megütnénk őket vagy tudatmódosítót adnánk nekik. Ellentmondásos a szituáció, ugyanis elmondjuk nekik, mi a jó számukra, ami rizikós lehet. Becsatornázzuk az illetőt egy rendszerbe, aminek révén dopaminhoz jut, ha megtesz valamit – de ebből következhet az, hogy nem lesz képes aztán kilépni ebből a programból. Nem azt mondom, hogy a tech cégek csak ártanak: mert talán segítenek is. De csínján bánnék ezzel az egésszel.”
Brown elvileg a jó ügyért hozza össze ezeket a rendszereket: a pozitív hatásokat a legbiztonságosabb és -logikusabb úton éri el, hozzájárulván az emberi elme fejlődéséhez. Felhasználja ezt a természetes molekulát, hogy helyes szokásokat építsen ki.
Be tudjuk zárni a szakadékot a vágyak és a viselkedés között, és olyan programokat nyújtunk, melyek többé teszik, felvirágoztatják az ügyfelet. A termékünk egy olyan játékgép, amellyel csak nyerhetsz.
A dopamin ezt teszi
Ez a lényeges neurotranszmitter különböző üzeneteket szállít, melyeket még mindig nem térképeztünk fel teljes körűen. A fő feladata a tanulás segítése: rájövünk általa, mit érdemes elsajátítanunk, mert az a cselekvés fog jutalmat eredményezni. Emellett az emlékezés, figyelem, hangulat, gondolkodás, alvás és a mozgás irányításának területét is érinti.
Az ember és az emberszabású majmok közti egyik fő különbség a dopamin szintje: a connecticuti Nenad Sestanék bebizonyították, hogy a mi törzsdúc-idegsejtjeink 1,5 százaléka képes a vegyület előállítására, míg a majmoké csak ennek harmada.
Még nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy az általunk megfigyelt mennyiségi különbségek felelnek-e az ember és a csimpánz közti, agyi eltérésekért. De feltesszük, hogy ezek a sejtek működnek közre a gondolkodás és viselkedés sajátosan emberi aspektusaiban.
summázza a The Guardian.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
