Femin
Corrie Moreau naggyá teszi a hangyákat, már a családfát is újrarajzolta
A rovarász doktornő forradalmasítja a biológiát, és talán a tudós társadalmat is.
Corrie Saux Moreau egy olyan fiatal nő, aki újszerűen közelíti meg a rovarokat, viszont a tudományos érvényesülés során azt tapasztalta: gondot jelent a neme. Az evolúcióbiológia new orleansi doktora a hangyákra szakosodott. A chicagói Field Museum munkatársaként dolgozó Moreau olyan, mint Jane Goodall – akivel jó munkakapcsolatot is ápol egyébként – szintén azt szeretné, ha máshogyan tekintenénk a környezetünkre, és a magukra tudósokra is.
Az ifjú rovarász kutatásai alapján máris újrarajzolta a hangyák családfáját, hozzátéve, hogy a szorgos kis népség még 40 millió évvel idősebb, mint ahogyan azt eddig véltük. Bebizonyította, hogy a hangyák mikrobiomja a táplálkozásukat nagyban befolyásolja, akárcsak a társas érintkezésüket; és az evolúciós előrejutáshoz is a testükben lévő mikrobák összessége segítette hozzá a rovarokat. A szakterületén végzett kutatások egyben támogatják a szélesebb körű élettani kérdések megválaszolását is: a járványok kezelése, a fajok sikeressége és az emésztés fejlődése kapcsán.
Emellett a hölgy 2011-ben az intézményében több társával együtt beindította a Field Museum Women in Science elnevezésű projektet. Havonta találkoznak, eszmét cserélnek, előre mozdítják a női tudósok és tudósjelöltek szakmai haladását.
Egy ilyen alkalommal látták vendégül tavasszal a 84 éves Goodallt is, ami gyakorlatilag egy fáklya-átadó pillanat volt. Moreau egy 12 fős labor élén kutat, múzeumi teendői mellett. Gyakran jár ki terepre is, de az épületben a kiállításon is szívesen végigvezeti a látogatókat.
So deeply honored to be featured as part of the @NatGeo Women of Impact series – Meet the Woman Making Ants the Next Big Thing in Biology https://t.co/fL5dsHLfps via @NatGeoScience
— Dr. Corrie Moreau (@CorrieMoreau) July 23, 2018
A rovar-részlegről a gombatermesztő levélvágó hangyák a kedvencei, illetve az ausztrál zöldfa hangyák, akik varrógépet idéző mozdulatokkal öltik össze selymes lárváiknak a fészket.
Élő ajtónállók
De a Cephalotes varians mellett sem menne el szó nélkül: a teknősszerű, neotrópikus rovarokat Darwin írta le elsőként. Fakéregben élnek, olyan üregekben, melyeket bogarak vájtak ki. Hogy megvédjék otthonaikat, a nőstény harcosok muffin forma-szerű fejükkel dugaszolják el a lyukat, és tartják távol a betolakodókat. Shauna Prince kolleganőjével évek óta tanulmányozzák e különleges hangyafajt, mely tökéletes ajtózárnak fejlődött ki. De van robbanóhangya is: a Colobopsis explodens támadás esetén darabokra tépi magát, hogy összezavarja a támadót, és az élete árán is megvédje a kolóniáját.
Míg a legtöbb ember sorscsapásként tekint a masírozó kis lábacskákra, addig a tudós nem győzi a csodálatát szavakba önteni.
Ugyanúgy rovarok – fej, tor, potroh – mint a többi, ám mégis mások: irtó magas szinten szerveződnek össze. Szupererősek, fül nélkül is hallanak, ahogyan a lábukat rezegetik, de vegyi úton is kommunikálnak. Lenyűgözőek!
Nőuralom
A nem sok állatfaj létezik, ahol nőuralom van, a hangyáknál bizony a nőstények viselik a nadrágot.
A legtöbbjük nőnemű: ők gyűjtik az élelmet, harcolnak a többi bollyal és törődnek az utódokkal is. Az emberek a keménységet és az intézményesedést inkább férfias dolognak tartják, itt a helyzet pont fordított.
A tudósnő tele van tetoválásokkal, melyek főleg rovaros mintákból állnak. Lelkesen masíroznak bőrén a tudományos igényességgel megrajzolt jószágok: harcos, arató és levélvágó, illetve a Drakula nevű faj példányai.
Az egyetemen még a molekuláris filogenetika érdekelte, majd a disszertációját már a hangyák molekuláris órájáról írta, 43 fosszília alapján. Közben a pici állatok testében nyüzsgő, hasznos bakteriális telepek is foglalkoztatták. Bebizonyította, hogy némely faj növényevővé vált, hogy a bélmikrobái az aminosavakat fehérjévé alakíthassák.
Női doktor
Bátorítanám a nőket, hogy ne csak hozzájáruljanak a tudományos élethez, de kitartóan vegyenek is részt benne. Már a fiatal lányokat is fel kell karolni.
Az őslakos amerikaiakat is tárt karokkal várja a labor, akik természetvédelmi és hagyományőrzési céllal is végezhetnek a csapatánál tudományos kutatásokat. Nemrégiben megfordult nála egy 23 éves, csaktó (choctaw) törzsből származó nő, aki duplán diplomázott a Chicagói Egyetemen: biológus és geofizikus lett, aki a családjából elsőként ment egyetemre.
A tudós egy évtized chicagói lét után lassan New York felé veszi az irányt, ahol a Cornell Egyetem professzori széke várja. Választott témája továbbra is kimeríthetetlen:
Sokkal több féle hangya van annál, mintha összeadnánk a madarak és emlősök fajait. De csak pár százan dolgozunk ezen a területen világszerte, ami nagyon kevés.
Ezért is tartja fontosnak a mentorprogram folytatását is, tesz hozzá a National Geographic.com.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
