Érdekes
Ha azt gondolod, hogy a csimpánzok csak a Majmok bolygójában háborúznak, az életben pedig nem, hát nagyon tévedsz
A Gombe háborúja néven számon tartott konfliktus, amit még Jane Goodall figyelt meg, négy éven át tartott. Most egy új tanulmány a háború lehetséges kiváltó okait elemzi.
A csimpánzok hímjei konfrontálódtak egymással, ami oda vezetett, hogy akadt pár trónkövetelő, akik mind maguknak akarták a hatalmat, ez pedig töréshez vezetett, majd évekig tartó brutális háborúba torkollott. A rajtaütésekből, a csapdák állításából és a gyilkosságokból minden majom kivette a részét. Ez volt Gombe négyéves háborúja, amit eredetileg Jane Goodall figyelt meg és jegyzett le részletesen.
Jane Goodall már több mint egy évtizede figyelte meg a csimpánzok addig békés közösségét a Gombe Nemzeti Parkban, amikor 1974-ben kitört a háború, aminek 1978-ban lett vége. A kutatónőt nagyon zavarba hozták az események, mert azok gyakran ellentmondtak mindannak, amit addig megfigyelt. Rémálmok gyötörték, amikben újra és újra látta lelki szemei előtt a szörnyűségeket, amikkel a valóságban is találkozott:
Az egyik majom, Sátán a mancsát Sniff álla alá helyezte, hogy vért igyon annak véréből, ami az arcán keletkezett nagy sebből szivárgott. Jomeo kiszakított egy darabot Dé combjából. Figan újra és újra megütötte és megsebezte a félve remegő Goliath-ot, gyermekkora egyik hősét.
Arról sokáig vita folyt, hogy mi robbantotta ki ezt a háborút, maga Goodall sem tudta eldönteni. Az egyik vélemény szerint teljesen természetes esemény volt, ami bekövetkezett, mások viszont a kutatónőt okolták: az erdőben elhelyezett etető állomás volt az, ami felborította a csimpánzok életének rendjét, ami aztán háborsúkodáshoz vezetett. Goodall az eseményekről nagyon részletes jegyzetet vezetett, amit digitalizálás után alapos vizsgálatnak vetettek alá. A kutatók a jegyzetekből részletes képet kaptak a csimpánzok társadalmáról, az egymás közötti interakciókról, ellentétekről és barátságokról, és azt is sikerült feltérképezniük, hogy mi minden változott meg. Az American Journal of Physical Anthropology-ban tették közzé kutatásaik eredményét.
A konfliktus kirobbanása sokkal korábbra vezethető vissza, és semmi köze Jane Goodall vizsgálódásához. A 60-as évek végéig a csimpánzok teljes békében éltek egymással, nem volt konfliktus az egyes hímek között, ám aztán a 70-es évek elejétől kezdtek kialakulni A törésvonalak. A nemzeti park északi és déli részén élő csimpánzok egyre kevesebb időt töltöttek egymással, és amikor viszont találkoztak, a két csoport hímjei egyre agresszívebben kezdtek viselkedni egymással. Aztán már egyáltalán nem kereste a két csoport a másik társaságát, és a háború előtti utolsó két évben már egyáltalán nem érintkeztek egymással.
A kutatók szerint a háborút egy Humphrey nevű karizmatikus majom robbantotta ki, aki az északiak alfahímje volt. Az ő ténykedését két fiatal déli hím, Charlie és Hugh nem nézték jó szemmel, ami végül a háború kirobbanásához vezetett. Az elkövetkező négy év folyamatos harccal, erőszakkal és rablással telt, aminek a végén Humphrey és északiak közössége leszámolt a déli csoporttal. Leölték az összes déli hímet, fogságba ejtették az életben maradt nőstényeket, a területüket pedig az uralmuk alá hajtották. A kutatók szerint nem egyszerűen csak annyi történt, hogy féltékeny hímek egymásnak estek, a probléma sokkal mélyebben gyökerezik: a gondot a túlélés okozta. Abban az időben ugyanis úgy alakult, hogy több volt a hím, és kevés az érett, szülni képes nőstény, ez pedig fokozatosan vezetett a véres konfliktus kirobbanásához. A majmokat az ambíció, a hatalom és a féltékenység hármasa hajtotta, és semmi köze nem volt ahhoz Jane Goodall-nak meg annak, hogy a kutatónő hosszú évekig a csimpánzok közelségében, majdhogynem velük együtt élt.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
