Tudomány

A szemünkben mégis élnek segítő bacilusok, melyek kórokozókkal küzdenek

  • Szerző:nuus
  • 2017.07.12 | 18:43

Amerikai kutatók véletlenül találtak rá a tekintetünket meghatározó mikrobákra.

Ha a szem a lélek tükre, akkor tudnunk kell, hogy ragyogó tekintetünk sok veszélynek van kitéve: rengeteg nemkívánatos elem próbál ugyanis nyomot hagyni rajta. Az erős védelmet a könnyeink jelentik, melyekben csak úgy nyüzsögnek a mikroba-vadász összetevők és immunsejtek. Olyan zord világot teremtenek, ami alapján sokáig úgy gondolták a tudósok, hogy jótékony hatású baktériumoknak - melyek amúgy a testünk szerves részei - esélyük sincs megtelepedni errefelé.

Egészen mostanáig, ugyanis a Gizmodo számol be arról, hogy hihetetlennek tűnik, de mégis van a szemünkben is mikrobiom. Ezt bizonyítja egy friss tanulmány, mely az egerek látószervén mutatta ki a hasznos baktériumok jelenlétét. A szemvörösödést és kötőhártya gyulladást kiváltó kórokozók leküzdésében játszanak kulcsszerepet ezek a bacilusok. Nemcsak az állatok, de az emberek is rendelkeznek ilyen segítőtársakkal; annak dacára, hogy sokáig azt hittük, hogy a szem felszíne egy igazi baktérium-vesztőhely. Ugyanis minden egyéb testrészünk, amely érintkezik a külvilággal, a bőrünktől a mandulánkon át a gyomrunkig, burjánzó bacilus-telepekkel rendelkezik. Ezek a mikrobiomok a szervezet elsővonalas védekező rendszerét jelentik: megvédenek a fertőzésektől. Fura is volt a gondolat, hogy a szem pont ezt a védelmet nélkülözze.

Az elmúlt években ezt a feltételezett segítőt szorgosan kutatták. A tudósok a kötőhártyán találtak is bakteriális DNS-nyomokat, de ez még nem azonos azzal, mintha ott élő mikrobákra is bukkantak volna. Rachel Kaspi, a bethesdai National Eye Institute immunológusa állítja azt közleményében, hogy

Találtak már bacilusokból származó DNS-t emberi szemen, de senki sem nyújtott be még eddig bizonyítékot arról, hogy ott élő baktériumot is lelt volna. Eddig úgy véltük, hogy a szembe jutó baktériumokat azonnal levadássza az immunrendszerünk.

Tudósok egy csoportja ezért megkapirgálta egy egér szemgolyóját, és petricsészékben tenyészteni kezdte a mintákat. Az esetek zömében semmi sem történt, egyet kivéve: a véletlenül egy hétre a csökkentett oxigéntartalmú inkubátorban felejtett mintán megjelent valami. A hibát kijavítandó, ki szerették volna tisztítani az edényt, amikor döbbenten vették észre, hogy vékony szálak rajzolódnak ki rajta. Ezek a csíkok egy lassan növő baktériumhoz tartoztak, mely meggyőződésük szerint az egér látószervéből származott.

A Corynebacterium mastitidis, ami az ember bőrén is él, itt szokatlan formában jelent meg. Cérnaszerű szálakban nőtt, a szokásos pálcika alaktól eltérően, ami talán az őt ért megpróbáltatások eredménye lehet.

A C. mastitidis lakóként, és nem vendégként tartózkodik a szemben, mert akkor bele kellett volna cseppenteni, vagy pedig még az anyjától szerezhette volna be az újszülött. Felnőtt egyedek nem adják át egymásnak, még ha hetekre összezárjuk őket, akkor sem.

véli Anthony St. Leger, a National Institutes of Health kutatója.

Az ezt a baktériumot tartalmazó könny kimutathatóan pusztítóbb hatással bírt a Candida albicans gombára és a Pseudomonas baktériumra is, mint az a szemváladék, amely nem tartalmazta ezt az összetevőt.

A szakértők szerint a bacilus abban játszhat fontos szerepet, hogy az immun idegpályákat felpörgeti, ami segíti a szemet, hogy a kórokozókat kimoshassa magából. Az ötletet az adta, hogy egy olyan különleges fajta egeret vizsgáltak, amelyből hiányzott az IL – 17 nevű immun-molekula. Enélkül csúnya bakteriális fertőzéseket szed össze a rágcsáló, mely szemvörösödést is okoz nála. Kísérletek során kimutatták, hogy a C. mastitidis segíti termelni az IL – 17-et.

Arra még nincs világos magyarázat, hogy hogyan képes e bacilus életben maradni ebben a barátságtalan környezetben, amit a kötőhártya nyújt. Illetve hogy legelőször hogyan talál otthonra ez a segítő baktérium.

A kutatók szeme mindenesetre felcsillant:

Nem gondolnánk, hogy a C. mast volna az egyetlen ilyen lakótársa szemünknek. Előbb-utóbb úgyis a szemünk elé kerülnek.

véli Caspi.

Hogy tetszett? Regisztrálj, és csak azt kapod, ami igazán érdekel!
Belföld
Külföld
Bulvár
Tech
Tudomány
Lepj meg!

Belépve nem neked kell a hírek után menned!*

*Hiszen a hírfolyamodba viszi a folyamatosan tanuló algoritmusunk Regisztrálok!
Még többet innen:
Gizmodo
Tetszett a cikk?

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Neked ajánljuk

Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Mobiltech
Még mindig akadozik a Snapchat
  • szerző:nuus
  • 2017. 11. 07.
A következő cikkek betöltése folyamatban...