Infotech
Az adatbányászat végleg megváltoztatta a politikát
Az emberek általában gondtalanul nyomkodják a telefonjukat, lájkolnak és megosztanak mindenféléket a Facebookon. Aztán mi lesz a vége? Nagy-Britannia kilép az EU-ból, Amerikában pedig Donald Trump lesz az elnök. Kicsit hosszú a történet meg ijesztő is, de megéri elolvasni, majd elgondolkozni az adataink védelmén.
Ha valakit igazán hibáztatni szeretnél Donald Trump győzelméért, akkor egy kevésbé ismert londoni cég, a Cambridge Analytica kirakatába kellene dobni a féltéglát – már ha van kirakatuk. Ők legalábbis azt állítják magukról, hogy ők nyerték meg Trumpnak az elnökválasztást. A republikánus jelölt több millió dollárt fizetett a cég kifinomult adatkezelő módszereiért, akárcsak korábban a Brexit-kampány.
Igen, ezek a srácok adatelemzéssel mondták meg, hogy kell megnyerni egy választást/népszavazást.
Az utóbbi néhány évben sokan emlegették már a Big Data kifejezést, de most már látjuk is, mit jelent igazából a Nagy Adat. Nem arról van szó, hogy személyesen utánunk kémkednének, hanem a Facebooknál, Google-nél és más hasonló szolgáltatóknál felgyülemlő, elég nagy mennyiségű adatunk adataink alapján kategóriákat állítanak fel, és besorolnak minket ezekbe. Aztán, mikor eljön idő, ezeket fel lehet használni, akár biztosítási kockázatelemzésre, akár politikai üzenetek pontos célzásához.
Mi mind Öt Nagy érték vagyunk
Az egész a pszichometriának vagy pszichográfiának nevezett tudományágra épül, ami az Öt Nagy érték alapján állít fel kategóriákat.
- nyitottság
- lelkiismeretesség
- extrovertáltság
- együttérzés
- neurotikusság
Ezek angol neveiből áll össze az OCEAN kifejezés, ami ma is ott virít a Cambridge Analytica honlapján. Igazából a módszertan az 1980-as évek óta ismert, csak nem volt hozzá elég adat, hogy komolyan csinálják. Aztán eljött a Facebook és Michal Kosinski. A sztorit két svájci újságíró írta meg Das Magazin számára, mi a Motherboard oldalán találtuk az angol változatot, erre alapozunk.
A Cambridge Analytica egyebek mellett a lenti képpel magyarázza el, miről van szó. Ez a két nő a hagyományos, demográfiai alapú megközelítés szerint egyforma lenne, pedig két nagyon különböző személyiség.
Szereted a Wu-Tang Clánt? Akkor nem vagy meleg
Michal Kosinski egy lengyel srác, aki PhD hallgató volt a brit Cambridge University pszichometriai központjában. Kollégája, David Stillwell még 2008-ban – mikor a Facebook még nem az volt mint ma – csinált egy alkalmazást, ami a szokásos pszichometriai kérdésekkel mérte fel a személyiséget. A felhasználó kapott egy értékelést az OCEAN alapján, amit megoszthatott a Facebookon. A dolog elterjedt, nagyon sokan kitöltötték, így hirtelen Kosinski és kollégái egy óriási adatbázishoz jutottak.
A dolog érdekesnek tűnt, elkezdtek hát rajta dolgozni, egyre több adatot vonva be. Olyanokra jöttek rá, hogy Lady Gaga követői valószínűleg extrovertáltak, illetve a heteroszexualitás egyik fontos jelzője lehet Wu-Tang Clan oldalának lájkolása. És fordítva: ha egy férfi lájkolta az MAC kozmetikai márkát, nagy valószínűséggel meleg. 2012-ben Kosinski és csapata átlagosan 68 Facebook-lájk alapján már 95 százalékos biztonsággal meg tudta mondani a felhasználó bőrszínét, 88 százalékos pontossággal a szexuális orientációját, és 85 százalékos pontossággal a politikai nézeteit.
Ezen a ponton nem álltak le, még több adatot vontak be, és a modell odáig fejlődött, hogy a kutatók jobban ismerték az alanyt, mint például a kollégái. 70 lájk elég volt, hogy annyit tudjanak róla, mint a barátai, 150 lájkból annyit, mint a szülei, 300 lájkból pedig annyit, mint a partnere, házastársa. Még több lájkkal pedig már felülmúlták azt is, amit az egyén önmagáról tud. Amikor Kosinski publikálta az eredményeket, két telefonhívást kapott: perrel fenyegették meg, illetve munkát ajánlottak. Mindkét hívás a Facebooktól jött.
A Big Data mindenkit elér
Néhány héttel később a Facebook megváltoztatta a beállításokat, és többé már nem voltak nyilvánosak a lájkok. Ez azonban nem jelent semmit, hiszen egy sor alkalmazás és oldal kér a felhasználóktól hozzáférést a személyes adatokhoz, az emberek pedig gond nélkül rányomják a jóváhagyást. Csak hogy egy példát említsünk: végigsöpört a magyar interneten is az a kínai beauty app, amivel mindenki mangafigurává alakíthatja magát. Nos, ez a cuki kis alkalmazás mintegy mellesleg hozzáférését kér és kap lényegében minden fontos adatunkhoz.
Ez a program mindenkiből mangasztárt csinál – kipróbáltuk pár arcon
A Cambridge Analytica azt állítja: 220 millió amerikairól van egyenként 5000 adatuk, és ami fontosabb: módszertanuk és számítási kapacitásuk ahhoz, hogy ezt fel is dolgozzák. Hogyan került hozzájuk? Az adatokat megvették, hiszen ezek az adatbázisok is eladók. Bár annak idején, egy közvetítőn keresztül nagyon érdeklődtek Kosinskiék fejlesztése iránt, ma már tagadják, hogy Facebook-adatokat használnának, vagy bármi közük lenne az egyetemen fejlesztett módszerhez. Az viszont tény, hogy Big Five személyiségprofilokat kalkulálnak, vagyis
a digitális lábnyomokból emberek lesznek, félelmekkel, szükségletekkel, érdeklődéssel és nem utolsó sorban lakcímekkel.
Alexander Nix nyíltan beszél róla, hogy dolgoznak. Ted Cruz kampányát hozza fel példának, aki megnyerte az első, Iowa államban rendezett előválasztást. Leszűkítik a megcélozni kívánt kört a republikánus, de még el nem kötelezett férfiakra, így már elég kevesen vannak. Ha a cél a szabad fegyvertartással kapcsolatos üzenet eljuttatása, a neurotikus és lelkiismeretes személyiségeknek a betörés, támadás rémét kell megjeleníteni, míg egy zárkózott, együttérző személynek a gyermekével vadászó apa képét mutatják.
A meggyőzés mellett kampánycél az ellenfél potenciális szavazóinak távol tartása az urnáktól. Ezt a Cambridge Analytica módszerével akár háztömbre lebontva lehetett elintézni. A floridai Miami Kis Haiti nevű negyedébe például arról juttattak el üzeneteket, hogy a Clinton Alapítvány hogy vallott kudarcot a haiti földrengés utáni segélyakciókkal, másoknak pedig célzott Facebook-hirdetésekkel juttattak el olyan reklámokat, amelyek szerint Hillary Clinton állítólag ragadozóként hivatkozott a fekete férfiakra.
A dolog működik, és sok pénzt lehet vele keresni. A Cambridge Analytica 15 millió dollárt keresett az amerikai elnökválasztási kampányban, és nagy terveik vannak a terjeszkedésre. Az üzleti alkalmazásban, ha lehet még több pénz van, de az eddigi tapasztalatok szerint az igazán aggasztó a politikai felhasználás, hiszen tömegesen lehet vele manipulálni embereket. Michal Kosinski, aki ma a Stanfordon tanít, azt mondja:
„Nem, ez nem az én hibám. Nem én építettem a bombát. Én csak megmutattam, hogy létezik.”
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
