Tudomány

Nincs elég vese, te szükség esetén berakatnál egy szilikon változatot?

  • Szerző:nuus
  • 2017.10.10 | 06:46

Tiszta Ghost in the Shell, a műanyag pótlás lehet az életmentő megoldás.

A Wired szerint a kórházakban túl kevés az elérhető vese, amit átültetéshez használhatnánk. Minden egyes héten kétmillió ember vár a világon arra, hogy jobb híján dialízissel tisztítsák meg a vérét. Más választásuk nincs, vagy találnak megfelelő vesedonort, különben belehalnának az állapotukba.

Amerikában a dialízis nagyjából egy 40 milliárdos tétel: közel félmillió olyan páciens maradhat így életben, akinek végstádiumos állapotig károsodott ez a szerve. Az eljárás messze nem tökéletes, de hatékony, és egy iparág is felépült rá. Az Államokban az egészségügyi juttatások részeként bárki gyógyulhat ezen a módon, kortól és anyagi helyzettől függetlenül.

via GIPHY

Az ezt lehetővé tevő rendelet 45 éve lépett életbe, és mentett is meg több ezer életet. Viszont a módszer nem sokat fejlődött ez alatt az idő alatt. Jelenleg viszont az USA kormánya most ötvenszer annyit költ arra, mint az előző években, hogy magáncégek hatékonyabb eljárásokat dolgozzanak ki.

Több megoldás is létezik, nagyon könnyen magunkkal szálítható, kompakt és mobil dialízisgépek, ez kissé bonyolult lenne a mindennapi életben, a nappaliban vért tisztítani azért elég sok kérdést felvet a sterilitástól a gépek ellenőrzéséig. A másik a mesterséges vese. Pont két évtized munkája van már abban a beültethető mesterséges vesében, aminek lakossági használata már a küszöbön van. Ugyanazzal a technológiával készült, mint a laptopokat és okostelefonokat működtető chipek. Rengeteg, nagy műgonddal megformált, szilikon nanopórus szűrő, kombinálva élő veseszövettel, ami egy bioreaktor tartályban szövődik eggyé. Ez a dolog egy testbarát dobozba zárva lapulna, és állna összeköttetésben a beteg keringésével illetve a húgyhólyagjával. Külső kivezető csőre nem is volna szükség.

A krónikus fájdalmakat, depressziót és kimerültséget átélő vesebetegek élete könnyebb volna, ha a dialízist felváltaná egy olyan eszköz, amely a transzplantációs várólistát is lerövidítené. Minden 6. jelentkező kap ugyanis jelenleg szervet, és tavaly négyezren haltak bele a vesehiányba.

Még rengeteg engedélyeztetésen kell átesnie ennek a hibrid szervnek, de az embereken való tesztelése már jövőre elindulhatna.

via GIPHY

A test a vese könyvelője – elválasztja a rosszat a jótól. Ez a folyamat létfontosságú - a testük kémiai összetevőinek egyensúlya múlik rajta. De néha leáll ez a szerv. Cukorbetegség, magas vérnyomás vagy valamilyen rákos megbetegedés is okozhat vesekárosodást. Ilyen esetekben kell ezt a feladatot a testen kívül ellátni.

A dialízis eljárását 1943-tól ismerjük, melynek alap funkciója több, mint 70 éve érintetlenül maradt.

1972-ben Nixon elnök a halálozási statisztikák láttán tette lehetővé, hogy bárki számára ingyenesen elérhető legyen az egyébként meglehetősen drága művelet. Jelenleg ez az ottani kormánynak évi 31 milliárd dollárjába kerül.

Az új módszerek kutatásába Shuvo Royt, a San Fransiscoi UC professzorát is bevonták, aki addig főleg kardiológiai területen dolgozott. A technológiai újításokban jártas szakembernek meggyűlt a gondja a pórus-méretekkel. A dialízis vértisztításra kiválóan alkalmas, sőt – túl jól is szűr: a rossz mellett a hasznos anyagok – só, cukor, aminosavak - egy részét is kiszórja. Polimerből ugyanis nem lehet legyártani a hét nanométeres nefron-pórusokat, melyek a vese természetes szűrői. Pont ekkora méretű az albumin: ez a fontos protein szállítja a hormonokat, vitaminokat, gyógyszert és a kálciumot is. Ha túl sok ürül ki ebből a fehérjéből, akkor az komoly gondot okozhat.

Illetve a vese további funkcióit sem képes a dialízis biztosítani: hormont előállítani és vérnyomást szabályozni – erre csak élő sejtek képesek.

Ma már ott tart a szövettervezés, hogy füleket növesztenek egerek hátára. Akkor miért ne próbálhatnánk meg veséket előállítani?

Még 1997-ben rakták le az alapjait ennek a munkának, amikor Roy és Fissell nevű kollégája összeállt David Humes michigani vesespecialistával.

via GIPHY

Elhunytak szervéből nyertek ki olyan sejteket, melyeket laborban tudtak tovább növeszteni. Egy olyan eljárást sikerült kifejleszteniük, melyben a páciensek folyamatosan egy kórházi géphez voltak kötve, a halálozást a felére csökkentve. 2000-től kezdve már a lekicsinyítés problémáján dolgoztak a tudósok: lelkesen, ám komolyabb támogatások nélkül.

A szilikon a lehető legtökéletesebb, ember-alkotta anyag.

Diákokkal együtt alkották meg a hét nanométeres likacsokat, és a kilökődési problémákkal is leszámoltak. 2007-ben már három éves, hárommilliós támogatásban részesültek azért, hogy állatokba ültethető szervet dogozzanak ki. Mikor elfogyott az ösztöndíj, akkor gyűjtésből folytak be újabb pénzek.

Egy hatéves kislány a dialízisre járó bátyja miatt árusított kerti terményeket, és a bejövő összeget a projektnek adta. De volt, aki milliókat utalt.

Sebészek és 3D-nyomtatásban jártas személyek is bevonódtak a munkába. Újabb állami apanázs is jött, majd a disznókon elért eredményeket követően áprilisban emberi tesztelésre is felcsillant a lehetőség. 2020-ra van esélye annak a közel 9000 feliratkozónak, hogy rajtuk lefolytassák a kísérleti beültetést, egy újabb esélyt kapva egy jobb minőségű életre.

Hogy tetszett? Regisztrálj, és csak azt kapod, ami igazán érdekel!
Belföld
Külföld
Bulvár
Tech
Tudomány
Lepj meg!

Belépve nem neked kell a hírek után menned!*

*Hiszen a hírfolyamodba viszi a folyamatosan tanuló algoritmusunk Regisztrálok!
Még többet innen:
Wired
Tetszett a cikk?

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Neked ajánljuk

Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Divat
Ez az igazi sminkcukiság: a cicarúzs
  • szerző:nuus
  • 2017. 10. 03.
A következő cikkek betöltése folyamatban...