Zene

Az elektronika szerelmeseinek kötelező – íme a Magnetifique első lemeze

  • Szerző:nuus
  • 2020.07.23 | 11:48

Konsiczky Dávidot (Csaknekedkislány) és Tóth Dórit (Nunki Bay Starship) már jól ismerjük, azonban most egészen új oldalukat mutatják meg.

Konsiczky Dávid neve talán a Csaknekedkislány zenekar gitáros-zeneszerzőjeként lehet a legismerősebb, ami után elsőre meglepőnek tűnhet a Magnetifique megszólalása. Pedig Dávid számára egyáltalán nem ismeretlen terep az elektronikus zenei irány: korábban ACHLS néven szólóban már készített ambient anyagokat, illetve ő Kemény Zsófi társadalomkritikus trash-rap projektje, a Sophie Hard zenei agya is. Ezen kívül számos rövidfilmhez, animációhoz és reklámhoz készített már zenét, egyik kiemelkedő munkája pedig Hartung Attila nagy port kavart első, FOMO című nagyjátékfilmjének zeneszerzői és zenei szupervízori szerepköre.

Dávid zenei inspirációival tehát már sok helyen találkozhattunk, a Magnetifique azonban 2019-ben nyerte el végleges formáját. Dávid ugyanis úgy döntött, ezek a dalok vokállal kiegészülve lennének igazán egészek, ekkor került a képbe a zenei berkekben szintén nem ismeretlen Tóth Dóri, akivel nemrégiben interjút készítettünk.

„Dávidnak már volt egy csomó ötlete, szinte kész dalok is voltak már akkor. A vicces az, hogy először azt találtuk ki, hogy legyen teljesen halandzsa az ének, aztán idővel csak bekúsztak a szövegek, amiket pedig felváltva írtunk a dalokhoz.” Tóth Dóri hegedűs-énekesként az elmúlt 8 évben számos különböző projektben vett részt a gyerekzenekartól a technoig. A Nunki Bay Starship frontembere, de Bródy János vagy a Ricsárdgír rajongóinak sem idegen, ezen kívül szeptemberben indítja a mindfulnesst és az éneklést összekapcsoló mentorprogramját.

A fiú-lány duó tehát rengetegféle zenei tapasztalatot gyúrt össze első közös lemezén, ezt a sokszínűséget pedig addig csiszolták, míg egy kiegyensúlyozott, koherens anyagot nem kaptak, amit ők maguk digital ambient sadnessként definiálnak. Az album keveréséért Deutsch Gábor Anorganik felelt. Félreértés ne essék, az All is well nem egy túlpolírozott album, sokkal inkább egy izgalmas kitérő, amiben egyszerre van jelen a kétféle zenei tudása és a tét nélküli közös munka öröme.

Fotó: Nagy Dávid


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló