Íme a 10 legjobb világmegmentő technológia, ami 2024-ben fontos szerephez jut

A technológia fejlődése nemcsak megkönnyíti az emberek életét, arra is képes lehet, hogy hozzájáruljon Földünk legkomolyabb gondjainak orvoslásához.

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) most sorba vette a 10 legjobban fejlődő technológiát, amely képes lehet  megbirkózni a világ problémáival.

A WEF eredményeit a Top 10 Emerging Technologies éves jelentésében tették közzé a Frontiers kutatási kiadóval – globális tudósok, kutatók és jövőkutatók meglátásaira támaszkodik – adta hírül az euronews.com.

Következik tehát a 10 legfontosabb technológia, amelynek kiemelt szerepe lehet a világ problémáinak megoldásában.

1. Mesterséges intelligencia a tudományos felfedezésekhez

A mély tanulás, a generatív mesterséges intelligencia és az alapmodellek terén elért áttörések megváltoztatják a tudományos felfedezéseket a feltárások és az előrejelzések tekintetében.

2. Magánélet védelmét javító technológiák

A mesterséges intelligencia érzékeny adatok létrehozásával és felhasználásával dolgozik – például az egészségügyben, ahol elengedhetetlen az adatok biztonságának biztosítása.

Az egyik technológia, amely már 2024-ben elindulhat, a szintetikus adatok – egy olyan adatvédelmi technológia, amely megismétli az adatok mintáit, de nem tartalmaz személyekhez vagy csoportokhoz köthető információkat. Továbbra is használható adatok megosztására, ami kulcsfontosságú a tudósok számára, anélkül, hogy az egyén adatait veszélyeztetné.

3. Újrakonfigurálható intelligens felületek

Ezen technológiával a felületek, például a falak vagy a tükrök alkatrészekké alakíthatók a vezeték nélküli kommunikáció javítása érdekében. Energiahatékonyabbá is teheti a vezeték nélküli hálózatokat.

A jelentés előrejelzése szerint ez megbízhatóbb és hatékonyabb rádióhullámú kommunikációt jelenthet az intelligens gyárakban és a járműhálózatokban.

4. Magaslati platformrendszerek

A magaslati platformrendszerek vidéki területeken használhatók vezetékes szélessávú kapcsolat biztosítására. Nagyjából 20 kilométerrel a Föld felett működnek – általában léggömb, léghajó vagy merevszárnyú repülőgép formájában. Felülmúlják a műholdak és a földi tornyok összekapcsolhatóságát.

A WEF szerint a HAPS innovatív infrastruktúrája több mint 2,6 milliárd ember számára biztosíthat internet-hozzáférést 100 országban, ahol nincs megfelelő hálózatelérés – ami lehetőséget teremt az oktatásra és a gazdasági növekedésre.

5. Integrált érzékelés és kommunikáció

Az érzékelő és kommunikációs eszközöknek van némi funkcionális átfedése, de az integrált érzékelési és kommunikációs (ISAC) ezeket a képességeket egyetlen rendszerben egyesíti.

Egyidejűleg képes adatokat gyűjteni és továbbítani, így költségesebb és energiahatékonyabb. Használható olyan valós alkalmazásokban, mint a várostervezés, a környezetvédelem, valamint a levegő és a víz minőségének ellenőrzése.

6. Magával ragadó technológia és digitális ikrek

A virtuális és kiterjesztett valóság a számítási teljesítménnyel és a mesterséges intelligenciával kombinálva javíthatja azokat az eszközöket, amelyek szerepet játszhatnak a zöldebb jövő megteremtésében.

Az egyik példa a digitális ikrek: egy tárgy virtuális modellje, amely segíthet összetett eredmények elérésében.

7. Elasztokalorika (elastocalorics)

Az elasztokalorika lényegében a fűtőrendszerek “izomműködéséhez” szükséges energiaellátása, amely  fenntarthatóbb módja lehet a hűvös levegő megtartásának.

A hőszivattyúkban használt elasztokalorikus anyagok – például a nikkel – nagyobb energiahatékonyságot mutatnak, mint ha nem alkalmazzák azokat. A jelentés szerint ezek a hőszivattyúk hűtésre is használhatók olyan területeken, ahol korlátozott vagy nincs elektromos hálózati infrastruktúra.

8. Szénmegkötő mikrobák

Az olyan élőlények, mint a mikroalgák fotoszintézis révén képesek „megenni” a szenet. Ez az egyik módja annak, hogy a mikrobák megkössék azt.

A másik út a mikroorganizmusokon keresztül valósulhat meg, amelyek megújuló energiaforrásokat, például hidrogént használnak a szén megkötésére. A CO2-t ezután új termékekké alakítják, például bioüzemanyaggá vagy akár állati takarmánnyá.

9. Alternatív fehérjetápok

Mivel a hagyományos takarmányozás környezeti veszélyekhez, például erdőirtáshoz vezethet, a technológia egy másik utat kínálhat a zöldebb mezőgazdasághoz.

A jelentés szerint az egysejtűekből, például algákból származó fehérjék fenntarthatóbbak és életképesebbek lehetnek – különösen az állatok takarmányigényének növekedésével.

10. Szervátültetési genomika

A szervátültetés életmentő lehet, de mint ismert, sok országban van szervhiány. A génmanipulált szervek azonban kielégíthetik a kereslethiányt.

A CRISPR-Cas9 genomszerkesztő eszköz olyan technológia, amely meglehetős izgalomban tartja a tudósokat. Olcsóbb és gyorsabb, mint más DNS-szerkesztési technológiák és segíthet a szervek iránti igények kielégítésében.

(Via)