Nem mindenki dolgozhat így, pedig magas bérpótlék jár érte – Ezt kell tudni az éjszakai munkáról

Mikor minősül éjszakai munkának a munkavégzés?

A Munka Törvénykönyve alapján éjszakai munkának a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés számít. Mivel ez a napszak extra megterhelést jelent a szervezetnek, a jogalkotó bérkiegészítő pótlékot rendelt el erre az időszakra.

Mikor jár bérpótlék?

A bérpótlék mértéke 15%, ha a munkavégzés este 22 óra után, de reggel 6 óra előtt történik, és meghaladja az egy órát. Fontos megjegyezni, hogy a bérpótlék és a műszakpótlék nem halmozható egymással. Műszakpótlékra (30%) akkor jogosult a munkavállaló, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, és a 18 és 6 óra közötti időszakban végez munkát.

Kik nem dolgozhatnak éjszaka?

A jogszabályok védik a munkavállalók egészségét és pihenését, ezért megtiltják az éjszakai munkavégzést bizonyos csoportok számára:

• Várandós nők: A munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig nem végezhet éjszakai munkát.
• Gyermeküket egyedül nevelő szülők: A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló nem végezhet éjszakai munkát, míg gyermeke be nem tölti a 3 évet.
• Kiskorúak: A 18. életévét be nem töltött munkavállaló nem végezhet éjszakai munkát.
• Nők kisgyermekekkel: Nők a legkisebb gyermekük 3 éves korától 10 éves koráig csak írásbeli megállapodást követően végezhetnek éjszakai munkát.
• Egészségügyi kockázattal terheltek: Ha a munkakörre vagy munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat áll fenn, akkor éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a 8 órát nem haladhatja meg.

A munkáltatók kollektív szerződése ettől a munkavállaló javára eltérhet a Munka Törvénykönyvében foglaltaktól. Ez azt jelenti, hogy egyes munkahelyeken a törvényileg meghatározott időintervallumnál tágabb időszakra is járhatnak a kedvezmények.

(Via)