Befektetés
Tökéletes gyémántot, mikrosütőből?
Ha Warren Buffett is ebbe fektet, akkor az nem lehet rossz dolog.
Manapság minden negyedik, kereskedelmi forgalomban kapható gyémánt: véres. Azaz olyan helyről származik, ahol harcok dúlnak az ásványkincsek birtoklásáért. Szinte lehetetlen megtudni, vajon a mi drágaságunk is ilyen környezetből érkezett, vagy pedig tiszta lehet.
Ezért is van feljövőben a laborban készült gyémántok piaca, mely nemcsak hogy etikusabb és olcsóbb, de környezetkímélőbb eljárás is; a kövek pedig ugyanolyan gyönyörűek.
“To a modern young consumer, if they get a diamond from above the ground or in the ground, do they really care?” Chaim Even-Zohar from Tacy, an Israel-based diamond consulting firm, points out to Bloomberg Businessweek.https://t.co/AVq8iXdnVq
— Have fun stormin’ da castle… (@eklectica) 2018. április 9.
Az izraeli Tacy nevű, gyémántszakértéssel foglalkozó cég részéről Chaim Even-Zohar így látja a kérdést:
Egy fiatal, modern vásárló számára mindegy, hogy a föld alól vagy a föld felszínéről származik a gyémántja.
Főleg, hogy ezek a mesterséges drágakövek már nem olcsó utánzatoknak néznek ki, mint például a cirkónium. Tökéletesen azonos a bányászott kavicsokkal a fizikai felépítésük, és a vegyi összetételük sem hagy maga után kívánnivalót.
A művelet úgy zajlik, hogy fognak egy apró darabka gyémántot (karbonmag), és mikrohullám sugárzásnak teszik ki. Jelen van a folyamatban valamilyen mennyiségű, széntartalmú gáz is, a legtöbb esetben ez a metán. A gázkeveréket a mikróban addig izzítják, amíg plazmagömb nem jön létre. A szénatomok kristályosodni kezdenek a mag körül, ami így növekedésnek indul.
Piacra kerülés előtt egy kővel tíz hétig is kell foglalkozni, de az eredmény olyan pazar, hogy a szakértőknek külön gép kell ahhoz, hogy bevizsgálják, melyik kő származik bányából és folyómederből, vagy egy labor mélyéről.
A szintetikus gyémántok egyelőre még csak egy szerény részt hasítanak ki a 80 milliárd dolláros világpiacról. A Bloomberg szerint 2014-ben nagyjából 360 ezer karátnyi drágakövet állítottak elő mesterséges módon, míg természetes úton 146 millió karát érkezett a kereskedelembe.
Egy friss közvéleménykutatás, mely az észak-amerikai, 18-35 év közti fogyasztóknak kevesebb, mint a felét érintette, azt mutatta ki, hogy még mindig a természetes köveket preferálják. Ennek pedig nemsokára meg kellene változnia.
Előzetes becslések azt jósolják, hogy 2026-ra 20 millió karátnyira ugrik a laboros kavicsok mennyisége, ugyanis a Wal-Mart és a Warren Buffett-féle Helzberg Diamonds is elkezdte nagy mennyiségekben raktározni a szintetikus gyémántokat.
Vélhetően a bányavállalatok nem fogják könnyen adni a részesedésüket a tortából: egy csatát már meg is nyertek. Az eredetvizsgálók nemzetközi szabályzatába bekerült, hogy a laboros gyémántokat olyan címkékkel kell illetni, mint például “laborban készült”, „szintetikus” – és sosem állhat rajtuk az, hogy „igazi”.
Még a romantikus kártyát is bedobják, miszerint az ő gyémántjaik saját történettel bírnak, hiszen
a természetben születtek.
A laboros gyémántok pedig szerintük olyanok, mintha keksznyomókkal készültek volna. Az árak is ennek mentén alakulnak, egyelőre. A Bloomberg adatai szerint New Yorkban az ékszerboltokban egy karátnyi szintetikus kő ára hatezer dollár körül mozog. Egy azonos méretű, eredeti darabért viszont tízezret is elkérnek.
Fun to do this story:#Elmhurst jewelry store selling popular lab grown diamonds https://t.co/hZtdGuVTxe @CHDDiamondDr
— Sylvia Perez FOX32 (@SylviaFOX32) 2017. február 15.
A szingapúri IIA Technologies vezetője, Vishal Mehta véleménye az, hogy előbb-utóbb racionálisan döntenek majd az emberek:
A vevőinknek bejön az, hogy környezetkímélő és erőszakmentes úton jutnak gyémánthoz. Csakis ez lehet a kitörési pont.
összegzi a Science Alert.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.