Életmód
Felejtsd el a műanyag palackot, különben belefulladunk a szemétbe
A Greenpeace friss tanulmánya komolyan kongatja a vészharangot: lassan több lesz a műanyag szemét a tengerekben, mint a hal. Az egyik legnagyobb felelős az üdítőital-gyártás, pontosabban az általa használt százmilliárdnyi PET-palack. A legnagyobb gyártó még adatokat sem hajlandó adni a termeléséről, de a többiek adatai is bizonyítják: nem sokat tesznek a környezetvédelemért.
Elképzelni is szörnyű, de minden másodpercben egy teherautó-rakomány műanyag hulladékot borítanak a Föld tengereibe – figyelmeztet a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet brit részlegének friss tanulmánya. Ez már önmagában ijesztő, de a műanyag csak nagyon lassan bomlik le, ezért felhalmozódik a tengerekben: a becslések szerint már öttrillió (vagyis 5 000 000 000 000) darab műanyag hulladék kering a tengerekben, ami egymás mellé pakolva 400-szor körbeérné a Földet.
Ennek katasztrofális hatása van az élővilágra. A kisebb darabokat a madarak eszik meg (mert a szaguk megtéveszti őket), az átlátszó nejlont a tengeri teknősök nézik medúzának, de nincsenek biztonságban a bálnák sem: nemrég Norvégiában vetődött partra egy cet, amelyiknek a gyomrában harminc darab műanyag zsákot találtak. A legújabb kutatások szerint mikroszkopikus méretű műanyagdarabok lehetnek az osztrigában és a kisebb halakban is, így a kör bezárul, a szemét az ember szervezetébe is bejut.
A probléma megértéséhez egyébként még tenger sem kell, elég megnézni a Tisza árterét egy-egy árvíz után:
Egyre több lesz
És a szemét egyre csak termelődik: a becslések szerint a következő húsz évben megduplázódik, 2050-re megnégyszereződik a gyártott műanyag mennyisége. Egyes kutatások szerint ez azt jelenti, hogy a világtengerekben már több lesz a szemét, mint a hal. És ne gondoljuk, hogy ez csak a fejletlen országok problémája: egy tavalyi felmérés szerint Nagy-Britannia tengerpartjain is mérföldenként 160 darab eldobott műanyag palackot találtak, és a mennyiség két év alatt 43 százalékkal nőtt.
Annak a 245 millió tonna műanyagnak, amit egy évben a világban felhasználnak, a negyede csomagolás. Azon belül is a PET (polietilén-tereftalát) palack teszi ki a legnagyobb mennyiséget: 2014-ben 560 milliárd darabot gyártottak, és a mennyiség évente 4,7 százalékkal nő (hiszen egyre nagyobb divat például a palackozott víz fogyasztása), ami azt jelenti, hogy 2019-ben már 650 milliárdot gyártanak.
Célkeresztben az üdítőital-gyártók
A Greenpeace a hat legnagyobb italgyártót interjúvolta meg a környezetvédelmi gyakorlatukról. Ez a hat cég – a Coca-Cola, a PepsiCo, a Suntory, a Danone, a Dr Pepper Snapple és a Nestlé – felelős a hulladékként keletkező PET palack igen jelentős részéért: a hatból öt cég összesen évente kétmillió tonna (ez tízezer kékbálna súlya) műanyag palackot használ, más csomagolásokkal együtt a műanyaghulladék-termelésük eléri a 3,6 millió tonnát. A hatodik cég, a Coca-Cola nem nyilatkozott a Greenpeace-nek, de valószínű, hogy az ő környezetvédelmi lábnyomuk a legnagyobb, hiszen naponta 1,9 milliárd adag italt adnak el.
Bár minden cég azt állítja, ösztönzi a vásárlókat az újrahasznosításra, ők maguk valójában nem sokat tesznek ezért, azon kívül, hogy ráírják a palackokra: „100%-ban újrahasznosítható”. Annak ellenére, hogy a PET-et lehet a legegyszerűbben újrahasznosítani, az öt cég (a hat nagy, mínusz Coca-Cola) összesen csak 6,6 százalékban használnak újrahasznosított PET-et. Három cégnek egyáltalán nincs célkitűzése az újrahasznosított anyagokra, a többiek is csak bizonyos, zöldként vagy természetesként hirdetett termékeknél használják. Az alacsony olajárak nem is ösztönzik őket erre, hiszen sokkal olcsóbb szűz palackokat gyártani.
A Greenpeace ajánlása szerint elsősorban az újratöltésre kellene törekedni, vagyis visszaváltható, üvegből vagy tartósabb műanyagból készülő palackokat használni. Csak ez után jöhetne az újrahasznosítás, de azt is ösztönözni kellene. Jó példa a német betétdíj-rendszer, ahol a vásárló 25 eurócentet fizet minden műanyag palack után, amit akkor kap vissza, ha visszaviszi a csomagolást. Ja, és nyilvánosságra kellene végre hozni az adatokat, hogy melyik cég mennyiben felelős a szennyezésért.
Címlapi kép: Agung Parameswara/Getty Images
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
