Tudomány

Bioszámítógép készült 16 emberi miniaggyal – Energiatermeléshez használnák

  • Szerző:nuus
  • 2024.06.16 | 15:33

Egyedi bioszámítógépet alkotott meg egy svájci cég, amikor összekapcsolt egymással 16 emberi miniagyat. A számítógépes processzorral különböző kutatások zajlanak majd.

Laborban készített egyedi bioszámítógépet egy FinalSpark nevű svájci startup cég. A gép megalkotása során 16, emberi agyszövetből tenyésztett organoid (vagyis miniagy) egymáshoz kapcsolásával történt. Ezt tekintik a szilíciumalapú számítástechnika alternatívájának – tudatta a qubit.hu.

A bioszámítógépet Neuroplatformnak nevezték el, s egyes kutatók már használhatják is azt különféle vizsgálatokhoz: például mesterséges intelligencia-kutatásra, s közben az általános energiaigénynek csupán a töredékét alkalmazzák.

Ewelina Kurtys, a cég kutatója blogposztban tudatta: az idegsejtek a digitális számítógépeknél jóval kevesebb energiával számítják ki az információkat – ez a biológiai számítástechnika egyik legjelentősebb előnye.

Sőt, becslések alapján az élő idegsejtek akár 1 milliószor kevesebb energiát is használhatnak, mint a manapság alkalmazott digitális processzorok.

Bioszámítógépet készítettek a kutatók 16 emberi miniaggyal – Fotó: pixabay

A kutatók az agyszövet-mintákat úgy hozták létre, hogy azokat idegi őssejtekből növesztették laboratóriumban, és speciális környezetben tartják őket életben. A 16 miniagyat négy sorba rendezték, majd 8 speciális elektródához, illetve olyan mikrofluidikai rendszerhez csatlakoztatták, amely vízzel és tápanyagokkal látja el a sejteket. Ez a rendszer képes számítógépes processzorként funkcionálni.

A cég kutatói azt is elmondták, hogy betanítani egy GPT–3-szerű nagy nyelvi modellt 10 gigawattórát vesz igénybe – ez nagyjából 6000-szerese annak, amennyi áramot egy átlag európai uniós polgár elhasznál 1 év alatt.

És itt jön az érdekesség: az emberi agy 86 milliárd idegsejtje egy nap leforgása alatt 0,3 kilowattóra energiát használ, ami évi 109,5 kilowattra jön ki.

A mesterséges intelligencia a várakozások szerint 2030-ra a globális áramfogyasztás 3,5 százalékáért felelhet, ahhoz képest, hogy a számítástechnikai ipar már napjainkban is a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát teszi ki. Vagyis, nem véletlenül tartják a szakértők kiemelt fontosságúnak, hogy nagymértékben javuljon a terület energiahatékonysága.

(Via)


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló