Tudomány
A macskák a vikingek segítségével hódították meg a Földet?
A genetikai elemzés alapján a cicák két hullámban lepték el világunkat.
Képzeljük magunk elé csak az amerikai földrészt, ahol a háztartások bő egyharmadát macskanyávogás tölti be. Bizony, a cicák még a kutyáknál is népszerűbbek: 75 millió él belőlük szerte a világon.
De hogy a puha tappancsok hogyan rohantak le kontinenseket, arra most egy új elmélet is magyarázatot igyekszik adni.
Ősrégi tengerészek, köztük a vikingek is szerepet játszhattak már abban, hogy a macsekok így tért hódíthattak. A 2016-os oxfordi, biomolekuláris régészeti szimpóziumon elhangzott előadás alapján arra következtethetünk, hogy az elmúlt évezredekben a cicák a vártnál mozgalmasabban éltek.
209 példány mintái alapján jutottak arra a kutatók, hogy bizony a 15 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és 3700 éve véget ért időszak maradványai nagy utakról számolnak be. A DNS-elemzéshez 30 lelőhely szolgáltatott anyagot, Európától a Közel-Keleten át Afrikáig.
Nem tudjuk pontosan az antik világ macskáinak történetét, vagy eredetét. Sem azt, hogy hogyan rajzottak szét.
summázza Eva-Maria Geigl, a francia evolúciós genetikai szakember.
#Archeomigrations Introduction de la paleogeneticienne Eva-Maria Geigl sur peuplement de l’Europe & paleogenomique pic.twitter.com/BXSwu5Ena8
— Inrap (@Inrap) November 12, 2015
Egyiptomi és ciprusi temetkezési helyek, illetve németországi viking falvak leletei viszont arra utalnak, hogy két hullámban terjedtek el a kisemlősök.
Az anyai örökítő anyagot vizsgáló, mitokondriális elemzés szerint a közel-keleti és mediterrán vadmacskák szoros rokonságot mutatnak. Ez arra utal, hogy az egeret szerető állatok a mezőgazdaság – és a gabonaföldek – térhódításával együtt tágították élőhelyüket. A földművesek örömmel látták a cirmosokat, akik segítettek őrizni a fáradságos munka termését.
A második hullám viszont jó pár ezer évvel későbbi:
A mitokondrium alapján a vérvonal ismét összeér a Krisztus előtti 4. századi egyiptomi macskamúmiák és a Bulgáriába, Törökországba, illetve a szub-szaharai térségbe került állatok között.
Ez a második terjeszkedés egybeesik a hajós hódítások korával: a tengerjárók ugyanis eltűrték a macskákat a fedélzeten, szintén rágcsálóirtási céllal.
Ezt a német ásatásokon a 8. és 11. század közti időszakból származó
viking macskák
adatai is igazolják. A kutatásban részt nem vevő Pontus Skoglund, a Harvard Medical School népesség-genetikusa elcsodálkozott a hír hallatán:
Fogalmam sem volt arról, hogy léteztek viking cicák.
Fontos hozzátenni, hogy az eddigi eredmények alapján jött ki ez a teória, melyen további kutatások még módosíthatnak. Az ember legjobb barátjáról már sokat tudunk, ideje a rejtélyes macskák nyomába is eredni, véli a Science Alert.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
