Érdekes
Így néz ki valójában egy afganisztáni tálib iskola belülről
Kevés furább hely van, mint a tálibok által pénzelt afgán és pakisztáni madrasszák, ahol a jövő korán-tudósai és sária-szakértői jutnak szellemi táplálékhoz.
A gyerekek fanatizálása két évtizede tart
Afganisztánban a tálibok azért tudták olyan gyorsan és könnyen visszavenni a hatalmat az amerikai és NATO-csapatok távozása után, mert az elmúlt két évtizedben rengeteg iskolát tartottak fenn (külföldi adományokból), ahol a maguk képére formálták a jobbára írástudatlan, mélyszegénységben élő, klímakatasztrófa által sújtott lakosságot. Ezekben az intézményekben, az ún. madrasszákban több százezer fiú és lány tanul – persze egy persze egymástól, de a lányok esetében még a tanároktól is külön.
Az állami iskolákkal szemben ezekben az intézményekben nincs matematika, nyelvtan, földrajz, történelem, a gyerekek kizárólag a Koránt tanulják, azt azonban szó szerint elejétől a végéig, méghozzá fundamentalista szemszögből: minden gyaur kutyát el kell pusztítani, a saria-törvény pedig minden előtt való. A nők a négy fal között kell, hogy maradjanak, kivéve néhány – általuk képzett – nőket gyógyító orvost és nőket tanító tanárt, a nyugatot gyűlölni kell és megvetni, az iszlám ellenségeit pedig célszerű elpusztítani – csupa olyan tételek, amelyekkel az átlagos, hétköznapi muszlimok nem értenek egyet.
A diáklányok nem láthatják tanárukat, de a tanár feleségül veheti bármelyiküket
A lányok madrasszáiban 4-6 ezer gyerek tanul. Az alsó tagozat 7-től 11-ig, majd a felső tagozat 12-től 18-ig tart. A kislányokat az idősebb lányok tanítják, a felsőseknek viszont már iszlámtudós férfi a professzoruk. Mivel az iszlámban a két nemet szigorúan el kell választani egymástól, tanár és diákja sem találkozhat: “Ahol egy férfi és egy nő jelen van, akik nem házastársak vagy rokonok, a harmadik személy a helyiségben a sátán” – ezt az elvet plántálják igen korán már az egész kicsinyekbe is. Kísértésnek az osztályteremben sincs helye, ezért a tanár urat függöny választja el a diákjaitól. Az Al Jazeera kisfilmjében az egyik tanár úr persze második feleségnek egy diákját választotta így is, ám ez ezekben a körökben teljesen elfogadottnak számít.
Ezek a lányok nem hallgathatnak zenét, nem táncolhatnak, nem mehetnek el a barátaik esküvőjére akkor, ha a lagzi hotelben van. Nem vehetnek fel nadrágot, nem mutathatják meg az arcukat idegen férfiaknak, nem hordhatnak sminket és nem festhetik a körmüket. Munkájuk nem lehet, bár – ahogyan azt fentebb már említettük – az iszlám oktatása és a nők orvosi ellátása engedélyezett számukra: a nőket ugyanis hitviláguk szerint nem vizsgálhatja meg férfi orvos, és azzal is tisztában vannak, hogy a személyes oktatás hatékonyabb, mint a függönyön keresztül történő verzió.
Gyakoriak a súlyos visszaélések, sok botrányos esetről hallani
A fiatal lányok szentírásnak veszik a madrasszában hallottakat, amelyek közül az egyik legfontosabb tétel: 1. Mindig engedelmeskedj a szüleidnek, 2. Kivéve, ha a szülők közéd és az iszlám közé állnak, vagy fals tanokat hirdetnek. Ebben az esetben ugyanis akár jogodban áll meg is ölni őket. A szülők többsége persze örül, hogy gyerekük ennyire elkötelezett, és csak kevesen veszik ki néhány hónap után a fiatalokat a madrasszákból. Az átlagos afgán vagy palesztin állampolgár ugyan gyakorló muszlim, de a fundamentalizmus alapvetései a többségtől távol állnak.
A szekuláris világ döbbent rémülettel figyeli a gyerekeket fanatizáló madrasszákat, ahol az oktatás hagyományos elemeinek nyoma sincs. Az utóbbi időben több olyan hír és szárnyra kelt, hogy madrasszák professzorai molesztáltak kisfiúkat, erőszakoltak meg kislányokat. Úgy tűnik, hogy ott, ahol a szigor nagyon is az emberi természet ellen való, a képmutatás mindig óriási méreteket ölt…
Mi várható most, hogy tálib uralom van?
A tálibok már a hatalomátvétel napján megígérték, hogy a nők oktatása ezúttal lehetséges lesz: természetesen ezekre a fundamentalista átnevelő intézményekre gondoltak. Azt is állítják, hogy a nők továbbra is vállalhatnak munkát, de közben a madrasszák világa azt is megmutatja, hogy ez sem a szabad pályaválasztásól szól.
Míg a 2001 és 2021 közötti afgán kormányok igen korruptak és inkompetensek maradtak, a tálibok képesek voltak egy látszólag stabil, szélesebb tömegeket elérő oktatási rendszert kidolgozni. Sokan az egyszerű, írástudatlan vidéki lakosság soraiból úgy fogják fel a váltást, hogy a tálibok legalább a saját vérük, őket ismerik, itt éltek eddig is velük, egy faluban – ennek is tudható be, hogy a többség egyáltalán nem tanúsított ellenállást, amikor a hatalomátvétel megtörtént.
kép: Sohaib Ghyasi on Unsplash
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
