Befektetés
India napelemekkel fog működni pár év múlva
Az ázsiai ország szó szerint zászlajára tűzte a Napot.
Szemünk előtt változik meg a világ energiaellátása. Most India robbantja be a zöld energia bizniszt.
R.K. Singh, India energetikai minisztere javaslatott tett, hogy fontolja meg az ázsiai ország azt, hogy egy hatalmas napenergia-projektbe vágjon. A 100GW-ot célzó beruházás már 2015 óta téma, melyhez napelem panel gyártás is kapcsolódna.
गुजरात के किसानों के लिये सरकार ने सूर्यशक्ति किसान योजना को लांच किया है, इस योजना के अनुसार किसान स्वयं बिजली का उत्पादन करेंगे, तथा अतिरिक्त बिजली को बेच कर अपनी आय में वृद्धि कर सकेंगे। pic.twitter.com/gkZwqkzgIr
— R. K. Singh (@RajKSinghIndia) June 25, 2018
Hosszabb távon 175GW-os, megújuló energiákból származó teljesítményt szeretne 2022-ig az állam; jelenleg ez az érték mindössze 24,4 GW. Összehasonlításképp: Amerikában a naperőművek összesen 55,9 GW-ot termelnek.
Indiában viszont gyorsan növekszik az ágazat: csak a tavalyihoz képest 72 százalékkal ugrott meg a kapacitás.
My reactions to India’s 100 GW solar tender – an encouraging sign as we await for the 2030 targets:https://t.co/Rp17NjYWOA
— Johannes Urpelainen (@jurpelai) June 25, 2018
Az országban élő szakértő, Johannes Urpelainen szerint a 100 GW-os tender nem egyetlen hatalmas erőműre vonatkozik, hanem inkább több, kisebb létesítmény tető alá hozására.
A napenergia nagyon népszerű, és olcsó is errefelé. Modi miniszterelnök is gyakran szóba hozza, és mára mindenfelé látjuk, hogy használatban van. 2012-ben még ritka volt, mint a fehér holló.
A gyorsan növekvő gazdaságú állam eddig főleg a szén feldolgozására alapozott, ami rettenetes környezetkárosító hatással jár. Még jelenleg is 4,6GW-ot ad a fosszilis energia évente, pedig 20 indiai város is előkelő helyet foglal már el a világ legszennyezettebb levegőjű településeinek listáján.
A Columbia University Center on Global Energy Policy részéről Urpelainen úgy gondolja, hogy jóval olcsóbban jönne ki az új, 100 milliárd dolláros gigaprojekt, ha nem helyi vállalatok gyártanák a paneleket, hanem kínai importból oldanák meg a telepítést, idézi az Ars Technica.com.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
