Belföld
Hatalmas felfedezés! Árpád-házi királyunk csontjai kerültek elő
A tihanyi apátságban feltárt csontok egy része I. Andrástól származhat.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói szerint a tihanyi bencés monostort megalapító I. András királyhoz és szűkebb családjához tartozhatnak azok a csontok, melyek szénizotópos vizsgálatáról kedden számoltak be. A vizsgálatok szerint a csontok egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – mondta el Mende Balázs Gusztáv paleoantroplógus.
A régészeti feltárás, a hitelesítő ásatás és a műemléki falkutatás 2021. április 30-án indult meg a Királykriptában. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a feltárt emberi csontmaradványokat. Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele köszöntőjében elmondta, hogy
I. Andrást 1060-ban temették el a tihanyi monostorban.
Azóta a bencések őrzik a királysírt és imádkoznak a király és családja lelki üdvéért. Szovák Kornél, a projekt vezetője elmondta: eredeti célkitűzésük az volt, hogy a számos alkalommal bolygatott területet régészeti tekintetben hitelesítsék, illetve dokumentálják. Középkori dokumentumok igazolják, hogy I. Andrást, illetve fiát egyaránt a tihanyi bencés monostorban temették el. “Azt reméltük, hogy a dokumentumok és a régészeti ismeretek összhangban állnak majd egymással”. Valószínű, hogy I. András király feleségét, Anasztáziát is Tihanyban temették el. Takács Ágoston ásatásvezető régész felidézte, hogy
a kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák,
ezek dokumentációja alapján is várható volt, hogy érintetlen maradványok nem fognak előkerülni a helyszínen. A feltárás során az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak.
A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést. Ezután került sor a csontok szénatomos kormeghatározására, először a debreceni ATOMKI laboratóriumában végezték el, majd két másik laboratóriumban (Poznan és Mannheim) megismételték. A előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálja – közölte Mende Balázs Gusztáv.
A többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető,
míg az előkerült csontok nagyobb része 17-19. századi radiokarbon-adatokat mutatott. Az okleveles források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
