Érdekes
Így működik az emberkereskedelem 2020-ban
Az emberkereskedelem jelenleg évi 32 milliárd dolláros megabiznisz, évente több mint 16 ezer gyereket adnak el (szex)rabszolgának. A kizsákmányolt kislányok hazája zömében Nepál, India és Banglades.
Elkábították, megerőszakolták, és aztán a “szárnyuk alá” vették volna…
A VICE friss dokumentumfilmjében feltűnő 21 éves nepáli nő, Manisa egyike az áldozatoknak. Apa nélkül nőtt fel, ennek ellenére boldog gyerekkora volt – igaz, az édesanyját jobbára kiközösítették egyedülállósága miatt. Az asszony mégis mindent megadott gyerekeinek, ezért Manisa a hetedik osztályig is eljutott, ami a Katmandu melletti falvakban igazi ritkaságnak számít.
Az osztálytársainak egy napon egy nő egy ajándékcsomagot adott egy kis pénz társaságában, hogy az ajándékot adják át Manisának. A dobozban sütemény volt, amit Manisa gyanútlanul megevett útközben hazafelé, és nem sokkal később eszméletét vesztette. Az iskolától pár kilométerre, egy bokorban ébredt, ahol egy nő és három férfi állt körülötte. A három férfi megerőszakolta a kislányt, a nő közben figyelt, nem zavarja-e meg őket valaki.
Manisát ezután a falubeliek találták meg, és azonnal kórházba szállították. A kislány 16 napig volt kórházban, ez idő alatt nem evett és nem beszélt. Mikor hazaengedték az anyai és apai nagybácsik feljelentést tettek a rendőrségen, de mikor a rendőrök kijöttek, Manisa anyja annyit mondott: semmi sem történt. De hiába: a kislányt kiközösítették, és onnantól fogva senki sem állt szóba az egész családdal.
A cél az ilyen esetekben egyértelmű: az csoportos erőszakon átesett kislányokat a közösség kiveti magából, mint “rossz lányokat”, apa és jómódú családi háttér nélkül pedig túlélésük nem biztosított, így amikor ezeket a családokat, illetve lányokat az emberkereskedők megkeresik és ajánlatot tesznek sok pénzről, többnyire maguk mondanak igent egyéb lehetőség híján. Manisának szerencséje volt, mert egyike azoknak a fiatal lányoknak, akiket időben kimentett egy civil szervezet az emberkereskedők karmai közül, ő ma a már bollywoodi színésznőként igyekszik karriert építeni, és múltját feldolgozni.
Öngyilkosságot kísérelt meg, mert más út nem volt előtte
Charimaya Tamang, a Shakti Samuha nevű szervezet alapítója nem volt ilyen szerencsés. A 90-es évek közepén őt is az iskolából hazafelé vezető úton rabolták el tinilányként, hogy kényszerítsék arra, hogy megegye az ételt, amiben a tudatmódosító szer volt. Az eszméletlen kislányt még aznap kicsempészték Nepálból, és eladták őt egy indiai bordélynak.
Itt nem csak szexuális aktusra kényszerítették, de természetes volt az is, hogy rendszeresen verik, megköpködik, megrugdossák. Ezek a lányok nem pusztán prostituáltak, hanem tárgyak, akiken a kliens minden dühét, frusztrációját levezetheti, mintha csak bokszzsákok volnának. Charimaya ekkoriban megpróbált öngyilkos lenni, de nem járt sikerrel.
“Csak az járt a fejemben, hogy állandóan őriznek minket, de ha el is tudnék menekülni, hova szaladnék? Fogalmam sem volt semmiről. Pontosan azt sem tudtam, hol vagyok” – mondja. Őt végül egy civil szervezet mentette meg, és akkor derült ki, hogy semmilyen papírjuk nincsen. Sokáig a szabadulást követően is attól rettegtek, hogy újra elrabolják őket.
Charimaya azért alapította a Shakti Samuhát, hogy legyen, aki segít az elrabolt lányokat felkutatni, kiszabadítani, és ezt követően a rehabilitáció is sor kerülhessen. Van munkájuk bőven: az elmúlt néhány évben több mint 500 százalékkal nőtt az emberrablások száma, és az első számú célpont még mindig Nepál. A Shakti Samuha eddig már több ezer lányt mentett meg, és sok ezer emberrablásban segédkező bűnözőt juttatott rács mögé.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
