Belföld
Húsvéti árhorror vár a magyarokra: egyre nehezebb helyzetben a kispénzűek
A drágulás üteméről szomorú képet fest, hogy annak havi mértéke is jóval meghaladja az elmúlt hónapokban, vagy akár a tavalyi évben megszokottat.
Márciusban az előző havit is túlszárnyaló 8,5 százalékos mértékű volt az általános infláció. Ilyen drágulást Magyarországon 15 éve nem láttunk. A koronavírus járvány esetleges visszatérése körüli bizonytalanság és a szomszédunkban zajló háború tükrében pedig kicsi az esély rá, hogy rövid távon megállna az árdrágulás.
A járvány és az orosz-ukrán konfliktus előtt nosztalgikus panaszkodásként hatott csupán, mennyivel többet ért a nyugdíj – vagy a fizetés – pontosan két évvel a pandémia betörése után azonban ez a mindennapok tapasztalatának nevezhető, ilyen árképzés mellett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált márciusi statisztikák szerint a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékos növekedést mutattak az előző évhez képes, ami zsinórban harmadszor csúcsdrágulásnak számít másfél évtizedes viszonylatban. Az infláció ráadásul valamelyest az előző hónaphoz képest is gyorsult.
A drágulás üteme egyébként nyár óta gyorsul. Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt. Aztán tavaly év végén lépte át a 7, majd idén februárban a 8 százalékot is.
Az általános drágulás persze csak a jéghegy csúcsa. Számos termék és szolgáltatás ára emelkedett ugyanis az átlagos éves drágulást jóval meghaladó mértékben. A KSH havi rendszerességgel közzétett, közel 180 terméket és szolgáltatást felölelő listája szerint a legjobban dráguló termékek és szolgáltatások ára az átlagos emelkedésnél nagyságrendekkel nagyobb mértékben nőtt. Ha megnézzük a csúcsdráguló termékek adatait, azt láthatjuk, hogy nem egy termék 40 százalék feletti drágulást produkált, a 20, 30 százalékot meghaladó infláció pedig szinte sztenderdnek tűnik.
A csúcsdráguló a paradicsom, aminek kilós átlagára egyetlen év alatt, 2021 márciusa és 2022 márciusa között 42,1 százalékkal emelkedett.
A csirkecomb kilós átlagára 660 forintról 884 forintra emelkedett a vizsgált időszakban, míg a zsemle darabja 30 forintról 40-re duzzadt, ami 33,3 százalékos áremelkedés 1 éves távlatban.
Forrás: Pénzcentrum
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
