Infotech

Minden bit egyenlő, de már jönnek az egyenlőbbek

  • Szerző:nuus
  • 2016.11.23 | 19:45

A netsemlegesség elve ma még – úgy, ahogy – működik, de olyan sok az ellensége, hogy jobb felkészülni a párhuzamos internetek szép új világára.

Képzeld el, hogy az autópályákat az autógyártók üzemeltetik, és – mondjuk – Audival lehet 160-nal repeszteni, Toyotával viszont – fájdalom – csak 120 km/h a megengedett. Őrültségnek hangzik? Lehet, de az interneten hamarosan eljöhet az az idő, hogy amikor  nagyon hasonló helyzet áll elő: a szolgáltatód előnyben részesít bizonyos tartalmakat, vagy fordítva, büntibe tesz másokat, amelyek csak lassan, vagy egyáltalán nem töltődnek le.

Egyre több helyen temetik ugyanis a világban a netsemlegesség (net neutrality) elvét. Legújabban azért, mert Donald Trump megválasztott amerikai elnök két olyan embert is bevont a kormányzást előkészítő csapatába, akik híresen nagy ellenségei a netsemlegességnek, meg az e fölött őrködő Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak (FCC). Európában sem túl fényes a helyzet, de erről később.

WASHINGTON, DC - DECEMBER 11: An activist speaks during a rally outside the headquarters of the Federal Communications Commission December 11, 2014 in Washington, DC. The rally was held in support of maintaining net neutrality. (Photo by Alex Wong/Getty Images)
Fotó: Alex Wong/Getty Images

Először tisztázzuk az alapokat: a netsemlegesség elve azt jelenti, hogy minden bit egyforma, vagyis az internet-szolgáltatóknak azonos módon kell kezelniük minden tartalmat és platformot, vagyis elérhető legyen minden, függetlenül a készítőjétől, és egyforma sebességgel kell, hogy működjön minden. Jól hangzik, ugye? Csak van vele egy kis gond: nem fog működni, mivel az infrastruktúrát – a kábelt vagy a mobilhálózatot – profitorientált cégek üzemeltetik.

Aki fizet, gyorsabb utat kap?

Az internetsemlegességnek amúgy is sok ellensége van világszerte, elég csak a mobiltársaságokra gondolni, akik szívesen letiltanák az üzletüket rontó Skype-ot, WhatsAppot és a hasonló alkalmazásokat. De ott vannak a nagy internetszolgáltatók is, amelyek újabban nagy médiacégeket vásárolnak fel (friss példa, hogy az AT&T felvásárolta a Warner Times birodalmat, benne az HBO-val és a DC Comic-kal és a Warner Bros. filmstúdióval), és nyilván előnyben részesítenék a saját tartalmaikat.

Szélsőséges esetben még a rivális tartalmak teljes blokkolása is elképzelhető. Ez aztán elvezethet oda, hogy ha például a Facebook felvásárolna egy szolgáltatót, szabályozás híján megtehetné, hogy letiltja a Google szolgáltatásait – vagy épp fordítva. Így létrejönnének a párhuzamos netek: Facebook-internet és Google-internet, amelyek közt nem lenne átjárás, hacsak nem fizetsz elő mindkettőre.

Most még őrültségnek hangzik, de gondoljunk bele: már most is van olyan mobilcég, amely a szűkre szabott adatcsomagon felül korlátlan hozzáférést kínál például a Facebookhoz vagy valamelyik zeneszolgáltatóhoz. Ez az úgynevezett zero rating, ami hiába torzítja a versenyt, egyelőre nem tilos – és úgy tűnik, hogy nem is fogjék betiltani, feltéve, hogy a szolgáltató nem blokkol más, rivális tartalmakat.

Zavaros szabályok

Itt érkezünk el a minket leginkább érdeklő európai szabályozáshoz, amire a legenyhébb kifejezés is az, hogy zavaros. Az EU tavaly fogadta el a vonatkozó irányelvet, amely alapelvként megfogalmazza a netsemlegességet, de nem tiltotta be kifejezetten az ezzel ellentétes trükköket, mint a zero rating, vagy a fast lane (amikor valamilyen szolgáltatásnak gyorsabb elérést biztosítanak, mint másoknak).

NEW YORK, NY - NOVEMBER 10: Network cables are plugged in a server room on November 10, 2014 in New York City. U.S. President Barack Obama called on the Federal Communications Commission to implement a strict policy of net neutrality and to oppose content providers in restricting bandwith to customers. (Photo by Michael Bocchieri/Getty Images)
Fotó: Michael Bocchieri/Getty Images

Az irányelv és az értelmezéséhez kiadott útmutató (itt elérhető, de csak perverzeknek ajánljuk) szerint tilos blokkolni vagy lassítani az elérést – „kivéve, ha szükséges”, mert mondjuk bíróság írta elő a blokkolást, vagy forgalmi torlódást kell kezelni. Ez még rendben is lenne, de van egy olyan fogalom is az irányelvben, hogy „specializált szolgáltatás”, ami rögtön más megítélés alá esik – csak épp azt nem sikerül megmagyarázni, hogy pontosan mire vonatkozik.

Egyszerű felhasználóként egyelőre nem túl sokat tehetünk, legfeljebb azt, hogy nyitva tartjuk a szemünket, és figyelünk, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban az elveket. Meg visítunk, ha észrevesszük, hogy internetszolgáltatónk elkezdte diszkriminálni kedvenc oldalunkat. Annak mindenesetre szinte biztosan vége, hogy a szolgáltatók önként és dalolva esélyegyenlőséget biztosítanak. Ezt vagy előírják nekik, és be is tartatják, vagy nem lesz netsemlegesség.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló