Infotech
Minden bit egyenlő, de már jönnek az egyenlőbbek
A netsemlegesség elve ma még – úgy, ahogy – működik, de olyan sok az ellensége, hogy jobb felkészülni a párhuzamos internetek szép új világára.
Képzeld el, hogy az autópályákat az autógyártók üzemeltetik, és – mondjuk – Audival lehet 160-nal repeszteni, Toyotával viszont – fájdalom – csak 120 km/h a megengedett. Őrültségnek hangzik? Lehet, de az interneten hamarosan eljöhet az az idő, hogy amikor nagyon hasonló helyzet áll elő: a szolgáltatód előnyben részesít bizonyos tartalmakat, vagy fordítva, büntibe tesz másokat, amelyek csak lassan, vagy egyáltalán nem töltődnek le.
Egyre több helyen temetik ugyanis a világban a netsemlegesség (net neutrality) elvét. Legújabban azért, mert Donald Trump megválasztott amerikai elnök két olyan embert is bevont a kormányzást előkészítő csapatába, akik híresen nagy ellenségei a netsemlegességnek, meg az e fölött őrködő Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak (FCC). Európában sem túl fényes a helyzet, de erről később.
Először tisztázzuk az alapokat: a netsemlegesség elve azt jelenti, hogy minden bit egyforma, vagyis az internet-szolgáltatóknak azonos módon kell kezelniük minden tartalmat és platformot, vagyis elérhető legyen minden, függetlenül a készítőjétől, és egyforma sebességgel kell, hogy működjön minden. Jól hangzik, ugye? Csak van vele egy kis gond: nem fog működni, mivel az infrastruktúrát – a kábelt vagy a mobilhálózatot – profitorientált cégek üzemeltetik.
Aki fizet, gyorsabb utat kap?
Az internetsemlegességnek amúgy is sok ellensége van világszerte, elég csak a mobiltársaságokra gondolni, akik szívesen letiltanák az üzletüket rontó Skype-ot, WhatsAppot és a hasonló alkalmazásokat. De ott vannak a nagy internetszolgáltatók is, amelyek újabban nagy médiacégeket vásárolnak fel (friss példa, hogy az AT&T felvásárolta a Warner Times birodalmat, benne az HBO-val és a DC Comic-kal és a Warner Bros. filmstúdióval), és nyilván előnyben részesítenék a saját tartalmaikat.
Szélsőséges esetben még a rivális tartalmak teljes blokkolása is elképzelhető. Ez aztán elvezethet oda, hogy ha például a Facebook felvásárolna egy szolgáltatót, szabályozás híján megtehetné, hogy letiltja a Google szolgáltatásait – vagy épp fordítva. Így létrejönnének a párhuzamos netek: Facebook-internet és Google-internet, amelyek közt nem lenne átjárás, hacsak nem fizetsz elő mindkettőre.
Most még őrültségnek hangzik, de gondoljunk bele: már most is van olyan mobilcég, amely a szűkre szabott adatcsomagon felül korlátlan hozzáférést kínál például a Facebookhoz vagy valamelyik zeneszolgáltatóhoz. Ez az úgynevezett zero rating, ami hiába torzítja a versenyt, egyelőre nem tilos – és úgy tűnik, hogy nem is fogjék betiltani, feltéve, hogy a szolgáltató nem blokkol más, rivális tartalmakat.
Zavaros szabályok
Itt érkezünk el a minket leginkább érdeklő európai szabályozáshoz, amire a legenyhébb kifejezés is az, hogy zavaros. Az EU tavaly fogadta el a vonatkozó irányelvet, amely alapelvként megfogalmazza a netsemlegességet, de nem tiltotta be kifejezetten az ezzel ellentétes trükköket, mint a zero rating, vagy a fast lane (amikor valamilyen szolgáltatásnak gyorsabb elérést biztosítanak, mint másoknak).
Az irányelv és az értelmezéséhez kiadott útmutató (itt elérhető, de csak perverzeknek ajánljuk) szerint tilos blokkolni vagy lassítani az elérést – „kivéve, ha szükséges”, mert mondjuk bíróság írta elő a blokkolást, vagy forgalmi torlódást kell kezelni. Ez még rendben is lenne, de van egy olyan fogalom is az irányelvben, hogy „specializált szolgáltatás”, ami rögtön más megítélés alá esik – csak épp azt nem sikerül megmagyarázni, hogy pontosan mire vonatkozik.
Egyszerű felhasználóként egyelőre nem túl sokat tehetünk, legfeljebb azt, hogy nyitva tartjuk a szemünket, és figyelünk, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban az elveket. Meg visítunk, ha észrevesszük, hogy internetszolgáltatónk elkezdte diszkriminálni kedvenc oldalunkat. Annak mindenesetre szinte biztosan vége, hogy a szolgáltatók önként és dalolva esélyegyenlőséget biztosítanak. Ezt vagy előírják nekik, és be is tartatják, vagy nem lesz netsemlegesség.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
