Kultúra

Vaszary kiállítás nyílt Budapesten: a teljes életmű szinte minden korszaka megtekinthető

  • Szerző:nuus
  • 2022.09.23 | 12:18

Vaszary János (1867–1939) a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja.

Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott. Művészetét már kortársai, a kritikusok és művészettörténészek is nagyra értékelték. Vaszary János kiállításán bemutatott mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára.

A tárlaton látható festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik, a kiállítás szeptember Magyar Nemzeti Galéria, C épület, II. emeletén tekinthető meg 2023. január 15-ig.

Képeinek színessége, a formálás magabiztossága és ereje, a nagy, szintetikus formalátás képessége tette őt művészként és tanárként is kora egyik legnagyobb hatású mesterévé.

A Magyar Nemzeti Galéria mindig is élen járt Vaszary János munkásságának bemutatásában. A háború utáni első gyűjteményes kiállítása 1961-ben volt. A 2007-ben megrendezett nagyszabású kiállítása és az akkor megjelent katalógus az életmű minden korábbinál teljesebb feldolgozását eredményezte.

2016-ban azonban olyan képek kerültek elő a múzeum gyűjteményében, melyekről még a szakértő kurátoroknak sem volt tudomásuk.

A festő 1939-ben bekövetkezett halála után özvegye gondozta a hagyatékot. A több száz festményt és grafikát tartalmazó anyagot a Szépművészeti Múzeumban helyezték el, majd az özvegy halála után, 1942-től a múzeum dokumentálta és őrizte tovább a hatalmas gyűjteményt.

1957-ben, a Magyar Nemzeti Galéria megalakulásával a 19–20. századi magyar képzőművészeti anyag a Szépművészeti Múzeumból a Nemzeti Galéria gyűjteményébe került át. 2012-ben újra egyesült a két intézmény, és a Liget Budapest Projekt keretében elindult egy új, korszerű múzeumépület, valamint egy minden igényt kielégítő restaurálási és raktározási központ megvalósításának előkészítése. A hatalmas mennyiségű műtárgyanyag átköltöztetése évekig tartó, komoly felkészülést igénylő, egyben végtelenül izgalmas feladatot rótt a múzeum minden munkatársára. A költözés előkészítésének folyamatában kezdődött el az épületben őrzött teljes műtárgyanyag számbavétele. A munkálatok során, 2016-ban bukkantak rá a művészettörténészek az egyik raktár mélyén több évtizede meghúzódó két vászontekercsre, amelyek egyenként 20-20 Vaszary-olajfestményt rejtettek.

A múzeum gyűjteményében „lappangó” művek teljesen ismeretlennek bizonyultak, a művészettörténészek soha nem találkoztak velük korábban. Sehol sem reprodukálták őket, még Vaszary életében sem, így közvetlenül a művész műterméből, illetve hagyatékából kerültek a közgyűjteménybe.

Ezt követően – bár az átvételi dokumentumok között szerepel rájuk vonatkozó utalás – ez a negyven műalkotás valamilyen, ma már nem rekonstruálható okból az átvételi folyamat során nem került be az intézmény törzsleltárába.

Nyilvánvaló volt, hogy ez a szenzációs felfedezés nagy publicitást érdemel. Vaszary festményei kivételesen népszerűek a műkereskedelemben, és a nagyközönség is rajong a képeiért.

Az újonnan előkerült alkotások közül a legszebb, legizgalmasabb 24 művet mutatja be a kiállítás.

A festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó képeiig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig. A tárlatot a múzeum gyűjteményében található más Vaszary-remekművekkel, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött kevésbé ismert, sokáig lappangónak hitt fő művek egészítik ki. A múzeum grafikai gyűjteményéből is bemutatunk néhány alkotást, amelyek szintén a Vaszary-hagyaték kevéssé ismert darabjai.

A kiállításhoz készült katalógus a rejtett kincs előkerülésének izgalmas története mellett az életmű egyes korszakaihoz illeszkedő művészettörténeti elemzést is nyújt a most felfedezett szenzációs Vaszary-képekről.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló