Tech

Cuki nevű robotoké a jövő: nyelvészet és marketing találkozása

  • Szerző:nuus
  • 2017.01.27 | 17:16

Mykie, Kuri, Yui, Yobi, Asimo, Ozlo, Jibo, Cujo – ők mind vállalatok által fejlesztett robotok, mesterségesen intelligens személyi asszisztensek vagy chatbotok. Nem véletlenül kaptak ilyen hangzatos, cuki beceneveket: már első látásra barátságosak, ami a vásárlókból szimpátiát vált ki. Egy szakértő elmagyarázta, hogy miért fontos már a robotok névadásánál stratégiában gondolkodni a vállalatoknak.

A Kuri mosolyog a nappaliban, mintha családtag lenne: pont ez a célja a gyártóknak. Kép: Instagram/perfectoambiente
A Kuri mosolyog a nappaliban, mintha családtag lenne: pont ez a célja a gyártóknak. Kép: Instagram/perfectoambiente

A mesterséges intelligenciát használó cégek számára nagyon fontos, hogy meggyőzzék a vásárlóikat: a termékeik nem harapnak, meg lehet bennük bízni. Az első lépés kétségkívül az olyan névadás, ami rokonszenvet vált ki a fogyasztókból, akik így nem érzik azt, hogy robotok állnak a másik oldalon.

Olyan neveket adnak nekik, mint amilyet a kutyájuknak szoktak az emberek

– mondja Christopher Johnson nyelvész és verbális branding szakértő. Megfigyelhető, hogy a legtöbb magánhangzóra végződik, felépítésük pont olyan, mint egy emberi becenévé. Vagy, ahogy Johnson fogalmaz nemes egyszerűséggel, magas bennük a cukiságfaktor. Elég, ha összehasonlítjuk őket az Ultron vagy a Gort robotnevekkel – az előbbiekre kattintva a képekből is kiderül, hogy ezek fanyar, szigorú karakterek, a chatbotoknál pedig pont az ilyen benyomás ellenkezője a cél. A szakértő a fastcodedesignnak fejtette ki, hogy miért érdemes ilyen stratégiát választania a vállalatoknak.

Megfigyelhető, hogy a chatbotok nagy részének két szótagból áll a neve, ami azért van, mert ez nemzetközileg elterjedt minta a becenevekre, számos nyelv beszélője könnyen kiejti őket – magyarázza Johnson. A globális piacot megcélzó termékeknél elhanyagolhatatlan marketing szempont, hogy a nevük ismerősen csengjen a legkülönbözőbb nyelvjárásokban is.

A mássalhangzó-magánhangzó-mássalhangzó-magánhangzó felépítés az ideális struktúra

– véli a szakértő. Van néhány kivétel, ilyen például az Arlo (első ránézésre irodai rohangálós feladatok ellátásra alkalmas) robot, vagy az Ozlo chatbot, aki mesterséges intelligenciájával és számos alkalmazással és weboldallal közösen gondolkodva válaszolja meg a kérdéseket. Az ő nevük például azért jó, mert elég megkülönböztethetőek ahhoz, hogy hangfelismeréssel rájöjjenek, ha szólítják őket. Így tudjuk feladatokkal ellátni „Hey, Google!” és „Alexa” felszólításokkal a keresőóriás és az e-kereskedő saját okoshangszóróit is.

Ezek a nevek elég emberiek ahhoz, hogy a vásárlók megbízzanak bennük, de elég „robotosak” ahhoz, hogy könnyen meg lehessen őket különböztetni a hús-vér emberektől: ezért nem érdemes például Johnnak, vagy Bobnak elnevezni őket. Johnson szerint az már túlzás lenne, ha görcsösen emberi arcot akarnának rájuk húzni, mert mégiscsak robotokról van szó: „fontosak a humán tulajdonságok, de már a nevüknek el kell árulnia, hogy nem emberekről van szó” – magyarázza Johnson.

Miért van a legtöbb robotnak japán neve?

A válasz pofonegyszerű: Japán már jó ideje a tecnológiai fejlettség egyik fellegvára, sokak számára ez az első asszociáció, ha felmerül az ország neve – mutat rá a nyelvész. Szerinte a japán nyelv tulajdonságai összeegyeztethetők a mesterséges intelligenciával felszerelt termékek dizájnelemeivel is, amelyeket az egyszerűség és a letisztultság határoz meg. A japán nevek fonetikája nem nagy megfejtés, könnyű őket kiejteni és megjegyezni is.

Nem minden cég gondolja át ennyire a robotok elnevezését, a Mayfield Robotics például azért adta a Kuri nevét otthoni segédjének, mert az japánul gesztenyét jelent és „cukin hangzik” – mondta a Mayfield marketing vezetője, Chris Matthews.

A Jibo alkotói már egy fokkal jobban átgondolták az elnevezést: a név „gondoskodó anyát” jelent, ami tökéletes asszociáció egy otthoni kisegítő robothoz.

Még nem tart ott a technológia, hogy a fogyasztók tökéletesen megbízzanak a mesterséges intelligenciában, ezért persze a cégek is törekszenek arra, hogy baráti arcot öltsenek új termékeikre. Arról kell meggyőzni a vásárlókat, hogy érzelmileg is kötődhetnek a robotjaikhoz, de a határokat is tudniuk kell, mert mégiscsak humanoidokról és programokról van szó, és ezt nem szabad elfelejteniük.

Nyitókép: Instagram/anch_ao


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló