Belföld

Emlékezzünk 1956 október huszonharmadikára

  • Szerző:nuus
  • 2020.10.23 | 12:18

Az egyetemisták már október 22-én 16 pontos követeléslistával tiltakoztak a Rákosi-rendszer működése ellen, egy nappal később ledőlt a Sztálin szobor, és eldördült az első lövés is.

Mire megérkeztem Losonczyhoz, már összegyűlt a társaság. Nagy Imre szemmel láthatólag kedvetlen és nyomott, rossz hangulatban volt. Kijelentette, hogy ő kifejezetten ellene van a tüntetésnek. Két dolgot említett. Az egyik, hogy ez pártügy és nem szabad kivinni az utcára, a másik, hogy fél a provokációtól. Mi egymás után érveltünk, hogy láthatja, ezek a párton belüli próbálkozások, beadványok, taggyűlések nem alkalmasak arra, hogy észre térítsék a vezetést, hanem erőteljes fellépés kell ahhoz, hogy lássák, nem babra megy a játék, és itt muszáj cselekedni. Közben állandóan jöttek a hírek: Földes Péter rendszeresen telefonált a Rádióból, illetve Tánczossal is kapcsolatban voltunk, akinek elég pontos képe volt arról, hogy is alakulnak a dolgok. A tényt, hogy itt tüntetés lesz, egy órán belül az egész társaság tudomásul vette. Most már Nagy Imre sem vitatkozott. Utána eléggé felvillanyozódott.

– Vásárhelyi Miklós: A Nagy Imre-csoport október 23-án

1956 október 23 és november 11 közt forradalom és szabadságharc zajlott hazánkban. A magyarok megelégelték Rákosi Mátyás kommunista diktatúráját, a szovjet katonai megszállást, az ÁVH teljhatalmát, a koncepciós pereket, a sajtó-, és szólásszabadság sárba tiprását, a nemzeti jelképek lecserélését, a nyomort, az erőszakos államosításokat és a földek elvételét. Az október 23-án történt eseményeket mutatjuk be. Nem a részletesség a cikkünk lényege, hanem az emlékezés, és a képek!

A Sztálin szobor feje a ledöntés után.

Elsőként a fiatalok, pontosabban az egyetemisták léptek: 1956 október 16-án megalakult a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége), melynek már a hatalomtól független jellege is egyedülálló volt, ám tagjai október 22-én 16 pontos követeléslistával tiltakoztak a Rákosi-rendszer működése ellen. Ebben szerepelt a szovjet hadsereg kivonulásának, Nagy Imre kormányfői kinevezésének, többpárti szabad választások megtartásának, szabadságjogok biztosításának, a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatának, Rákosi bíróság elé rendelésének, és a bérek rendezésének követelése is.

A tüntetés kezdete a Bem téren

Az egyetemisták a lengyelek küzdelme melletti szolidaritás kifejezéseként október 23-ra tüntetést szerveztek a budai Bem József térre, ahol az 1848/49-es események lengyel származású hősének szobra áll.

A tüntetés a Petőfi szobornál folytatódott, ahol Sinkovits Imre szavalta el a Nemzeti dalt. Innentől az események spontán módon folytatódtak és alakultak forradalommá.

Hatalmas tömeg, ekkora megmozdulás évtizedek óta nem volt a fővárosban

Az utcákra sereglő pesti tömeg – nagyjából 200 ezer ember – a parlament elé vonult és Nagy Imrét követelte a kormány élére. “Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!” Remélték ha újra Nagy Imre veszi át a dolgok irányítását, élhetőbb hely lesz Magyarország. Nagy Imre ekkor még, október 23-án nem gondolt arra, hogy egy forradalom élére álljon, ahogy az elején található idézet is mutatja, voltaképpen ellene is volt. A reformkommunistából csak a harcok alatt lesz majd valódi demokrata.

Nagy Imre beszédet mond az összegyűlt tömegnek

Bízzunk, barátaim! Töltsön el benneteket az a hit és bizalom a jövőben, amely engem is eltölt. Erre kérlek benneteket és a hidegvér, a józanság, a nyugalom megőrzésére, amelyre ma mindennél nagyobb szükségünk van. Búcsúzom ezzel tőletek! Menjünk szépen haza! Éljen a magyar ifjúság! Viszontlátásra!

-hangzott a beszéd vége.

A forradalmi események a parlament után előbb a népligeti Sztálin szobor ledöntésével és a Blahára vontatásával, illetve este a Bródy Sándor utcai rádió elfoglalásával folytatódtak. Itt dördültek el az első lövések, amikor a ávós fegyveresek az utcán tolongó emberek közé lőttek. Azért a rádió a kezükre került és beolvashatták a MEFESZ 16 pontját. Benne a szovjetek kivonulásának és a többpárt rendszer bevezetésének követeléseivel.

Átvontatták a torzót
A szobor feje a feldarabolás előtti percekben
A rádió épülete a forradalom alatt

Másnap megkezdődött az egyes felkelő csoportok megszerveződése, amikor Hruscsov elrendelte a Pest környéki laktanyák páncélosainak Budapestre vonását.

 

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló