Tech
Beoplay M5-teszt: amikor a gyomrodban dübörög a basszus
A szerkesztőség designfetisiszta tagjai halkan és elégedetten hümmögtek, amikor kicsomagoltuk a dán gyártó vezeték nélküli hangfalát, aminek két tulajdonságáról az első perben megbizonyosodhattunk: súlya van, és súlyosan jól szól.
Kezdjük azzal, hogy szép. Tényleg az; jó ránézni erre a hangfalra, persze, akadnak olyan elvetemültek, aki azt mondják, úgy néz ki, mint nagyanyáink rég elfeledett varródoboza. Ha abból ilyen hangok jöttek volna ki, tuti ördögűzőért kiált a család. A család ebben az esetben inkább csak akkor kiáltott volna, amikor a viszonylag macerás párosítás után megszaladt a hangerőcsúszka, és a dolgozóasztal megmozdult a combos basszus alatt.
Na de menjünk sorjában.
A csatlakozás
Mac-en teszteltük a dübörgő dobozt, elsőre azt az örökbecsű felhasználói hozzáállást hozva, hogy minek nekünk használati utasítás, hiszen raktunk már össze PC-t. Aztán megnéztük a használati utasítást, mert egy idő után kezdtük unni a sikertelen párosítási kísérleteket.
Arra kell ügyelni, hogy miután a tápkábelt az alján bedugtuk, és ott be is kapcsoltuk, mindkét led szépen villogjon (kb. egy perccel a bekapcsolás után), és aztán az egyik bluethooth-os eszköz szépen megtalálja a másikat, és nem is fogja feledni egészen addig, amig manuálisan el nem távolítjuk a párosított eszközök listájáról. Szóval, nincs ezzel para, flottul megy Macbookról, de ugyanígy egy iPhone-ról is.
Kezelés
Annyira natív, hogy csak annak nem sikerül a kezelése, aki szándékosan nem akarja. A hangerőt a Beoplay 5 tetejével szabályozhatjuk, meglepő módon: forgatással, az edzett alumínium tetőlemez érintésvezérélt, lenyomással szünet parancsolhatunk a zenének.
Hangzás
Todd Terje Inspector Norse c. száma szólt a Spotifyról, nem a legmagasabb bitrátán, a közepesen. Ennek ellenére a hangzás kristálytiszta volt, szépen kiemelkedtek a magas hangok, és a finom basszusok lágyan terjedtek szét a szerkesztőségben, egyedül a mély basszussal volt gond, az asztal, amin volt a hangfal, bemozdult, a Macbook is. Szóval, inkább valami stabilabb cuccra érdemes pakolni ezt a pár kilogrammos erőművet, ha az ember rendesen meg akarja tolni a hangerőszabályzót, és közben nem akar dolgozni.
Kinézet
Ahogy fentebb már futólag említettük, design szempontjából sem találunk kivetnivalót a Bang & Olufsen termékén, hozza a skandináv minőségi megmunkálást, a letisztult formatervezést. Ha nem dübörög belőle a zene, akkor is értékes eszköz. Csendben is szépen mutat, ahol éppen pihen.
És az utolsó, de persze, nagyon sok esetben az első kérdés: megéri-e? Az ára nem éppen baráti, bőven kapni kevesebbért is vezeték nélküli hangfalakat, de egy hetes használat után azt tudjuk csak mondani, ilyen hangzás és formavilág megérhet annyit.
Kinek ajánljuk?
- Akiknek fontos a vezetéknélküliség
- Akik folyamatosan beleakadnak a zsinórokba
- Akiket bírják a minőségi cuccokat, és a hangszórók esetében sem törekednek kompromisszumokra
- Akik odáig vannak a szép designért
Mik a hátrányok?
- Drága, eléggé.
- Ha egy van, akarsz még egyet, párban még jobb.
Mik az előnyök?
- Iszonyat jó hangzás
- Minimalista, igényes design
- Mesteri kialakítás
(A tesztkészüléket az Apcomtól kaptuk. Köszönjük. )
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
