Tudomány
Jóval korábban benépesíthették Amerikát, mint ahogyan azt eddig gondoltuk
Amerikai antropológusok szerint a Clovis-kultúrát egy moszat-úton előzték be.
Az első amerikai telepesek a kontinens északi részét egy partmenti „gyorsforgalmú moszat-úton” közelíthették meg. Ez még jóval azelőtt történhetett, hogy megjelent az őslakosok elődeiként számon tartott Clovis-kultúra, melynek kialakulását nagyjából 13500 évvel ezelőttre teszik a tudósok. Egyre több bizonyítékra derül fény, mely a Clovisok első helyét elvitatja – ez a kultúra az után az újmexikói város után kapta a nevét, ahol sok, ennek a népnek tulajdonítható tárgyat találtak 1932-ben. Kevés csontlelet áll rendelkezésre tőlük, de egy montanai temetkezési helyet is feltártak, ahonnan egy Anzick-1 nevű kisfiú maradványai kerültek elő. E lelet szoros genetikai rokonságot mutat az amerikai és a szibériai őslakosok között.
A Science Alert emlékeztet a bevett elméletre, mely szerint a Clovisok szárazföldi úton közelítették meg Amerikát: a Bering-szoroson át, a legutóbbi jégkorszak idején, amikor a világtenger szintje alacsonyabb volt. Ezt a térséget hívják Bering-földhídnak.
Mindenkit nem győzött meg ez a tetszetős vízió, főleg, hogy Anzick-1 genomjáról kimutatták azóta, hogy mégis eltér a szibériai népességétől. Az biztos, hogy létezett Clovis-nép, de hogy az első átkelés mikor és hol történt, ott még van mit kutatni.
Amerikai antropológusok most azt feltételezik, hogy amikor még a Bering-földhidat áthatolhatatlan gleccserek borították, akkor más útvonalon közlekedhettek a kalandorok.
Ez egy drámai intellektuális csavar lesz, de sok archeológus úgy véli, hogy a legelső amerikaiak a Csendes-óceán tűzgyűrűjének partvidéke mentén érkezhettek, Észak-kelet Ázsiából a Bering-térségbe, majd a másik kontinensre.
A tudós csoport a tanulmányában kifejti, hogy a moszat-út elmélet magában foglalja azt, hogy a jégtakaró visszahúzódott Észak-Amerika nyugati részének partjainál, és így már 17 ezer évvel ezelőtt létrejöhetett egy benépesülést segítő folyosó, tele víz- és föld-adta erőforrásokkal. Egy burjánzó moszaterdő és torkolati ökoszisztéma a tenger szintjénél, bármilyen földrajzi akadály nélkül.
Több jel is utal arra, hogy korábban lett lakott a térség: 2011-ben Texasban bukkantak 15500 évesnek tűnő kőszerszámokra, Oregonban pedig egy 14 ezer éves, fennmaradt emberi ürülékre.
Egy olyan masztodon-csontváz is előkerült, melynek a bordái közt egy fajtárssától származó csontdarab volt – a 13800 évesre tehető lelet az akkori vadászati szokásokról árulkodik. Ha ez még nem volna elég, egy 14550 éves floridai tetem is felszínre került, melyet szó szerint lemészároltak.
Egyre több adat érkezik és áll össze, legyen szó genetikáról, régészetről vagy geológiáról, melyek a 15-20 ezer évvel ezelőtti benépesedésre utalnak.
véli Torben Rick, az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa.
A tengerszint azóta emelkedett, a víz a partot jócskán átformálta, ami így beljebb húzódott. Emiatt nem lesz könnyű bizonyítani bármilyen korábbi népvándorlást. Illetve több, átfogó kutatás is szükséges még, mely főleg a barlangokat rejtő partszakaszokat tenné a fókuszba: ezek a részek talán az évezredek alatt kevesebb változást szenvedtek el.
Todd Braje, a San Diegoi Egyetem részéről summázta a helyzetet a legfrappánsabban:
Harminc éve úgy gondoltuk, hogy minden válaszunk készen áll. Most pedig több a kérdés, mint a felelet.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
